A magyarországi felnőttek többsége Európa-barátnak látja a Magyar-kormány külpolitikáját az eddigi megnyilvánulások alapján - derül ki az Europion május 21-én készült gyorsfelméréséből, amelyet elküldték a Népszavának is.
A kutatás szerint a válaszadók 62 százaléka tartja ebbe a kategóriába az új kabinet külpolitikai irányát, miközben 5 százalék inkább Európa-kritikusnak, 7 százalék pragmatikusnak vagy középutasnak tartja, 27 százalék pedig nem tudta megítélni. A Tisza-szavazók körében 79 százalék nevezte Európa-barátnak a Magyar-kormány külpolitikáját.
A felmérés Magyar Péter miniszterelnök első külföldi útja, a varsói látogatás után vizsgálta, hogyan ítélik meg a választók az új kormány külpolitikai arculatát, a miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter alkalmasságát, valamint a fő külpolitikai célokat.
Tényleg kitört a magyar-lengyel bromance, Donald Tusk készített Magyar Péternek egy piros-fehér-zöld szívet formáló kitűzőt„Visszatért a remény” – Percről percre Magyar Péter és Donald Tusk varsói találkozójárólAz Europion adatai szerint a megkérdezettek 51 százaléka nem lát ellentétet a szövetségesi kapcsolatok ápolása és a nemzeti érdek érvényesítése között, mert a partnerek érdeke egybevág Magyarországéval. A nemzeti érdeket a megkérdezettek 26, a szövetségesi viszonyt a 23 százaléka tette az első helyre. A Fidesz-szavazók 49 százalékának a nemzeti érdek az első, a Tisza-szavazók 65 százaléka emelte ki, hogy az érdekek úgyis egybeesnek.
Magyar Pétert külpolitikai szempontból a felnőttek 61 százaléka tartja inkább vagy nagyon alkalmasnak, a miniszterelnököt egyáltalán nem alkalmasnak tartók aránya 17 százalék. Orbán Anita külügyminiszter esetében nagyobb a bizonytalanság: az ő alkalmasságát 29 százaléknyian nem tudták megítélni , 45 százaléknyian alkalmasnak, 14 százaléknyian alkalmatlannak tartják. A Tisza-szavazók 75 százaléka alkalmasnak látja feladatai elvégzésére a külügyminisztert, a Fidesz-szavazók körében ez az arány 15 százalék.
A legfontosabb külpolitikai célok között a lengyel-magyar kapcsolatok helyreállítása és a V4-együttműködés erősítése áll az élen: mindkettőt a megkérdezettek 63 százalék tartja prioritásnak. Az EU-magyar viszony javítását 58 százaléknyian, a Szlovákiával szembeni keményebb fellépést 52 százaléknyian, az orosz energiafüggőség csökkentését 48 százaléknyian, a Trump-kormányzattal való jó viszony megőrzését 44 százaléknyian nevezték prioritásnak. Ukrajna felé a megkérdezettek 27 százaléka tartaná fontosnak a nyitást; a közvélemény-kutatásban ez volt a legkevésbé népszerű és legmegosztóbb cél.
Magyar Péter kisebb malőrjét a varsói látogatás díszszemléjén a válaszadóknak külön is értékelniük kellett. A felnőtt népesség 39 százaléka kínosnak vagy kellemetlennek találta a jelenetet, 25 százalék inkább viccesnek, 27 százalék pedig jelentőség nélkülinek látta. A Fidesz-szavazók 68 százaléka kínosnak minősítette a videót, míg a Tisza-szavazóknál a leggyakoribb válasz az volt, hogy a jelenet inkább vicces volt.
