Hétfőn tette közzé XIV. Leó pápa első enciklikáját, a Magnifica Humanitas című dokumentumot, amely az ember mint személy védelméről szól a mesterséges intelligencia korában. Az időzítés aligha véletlen: a pápa május 15-én írta alá a szöveget, pontosan 135 évvel azután, hogy névválasztásának nagy elődje, XIII. Leó kiadta a Rerum novarum enciklikát, a katolikus társadalmi tanítás alapművét. Akkor az ipari forradalom, a munkáskérdés, a tőke és a munka viszonya kényszerítette állásfoglalásra az egyházat. Most az algoritmusok, az automatizáció, a digitális megfigyelés és a mesterséges intelligencia katonai alkalmazása jelenti ugyanezt a korszakos kihívást.
Az enciklika bemutatóján maga XIV. Leó is részt vett, ami önmagában is üzenet, a pápák rendszerint nem személyesen mutatják be saját tanító dokumentumaikat, a feladatot általában bíborosokra és vatikáni tisztségviselőkre bízzák. XIV. Leó azonban programadó szövegnek szánja első enciklikáját. A bemutatón felszólal Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa, Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának vezetője, valamint teológusok mellett Christopher Olah, az Anthropic amerikai AI-cég egyik alapítója is.
XIV. Leó névválasztása így válik teljessé: már pápasága elején jelezte: nem csak történelmi tiszteletből vette fel XIII. Leó nevét, hanem azért is, mert úgy véli, elődje fontos választ adott a XIX. század végének ipari forradalmára, s most újra időszerűvé vált az egyház útmutatása egy igen komoly társadalmi kihívás idején. Ahogy a Rerum novarum a gyárak világában próbálta megvédeni a munkások méltóságát, a mostani enciklika az adatok, modellek és gépi döntések világában teszi fel ugyanazt az alapkérdést: megmarad-e az ember a technológia céljának, vagy észrevétlenül annak nyersanyagává válik?
Ferenc pápa már többször is foglalkozott a mesterséges intelligencia témakörével. 2024-ben a G7-csúcson az AI-t „valódi kognitív-ipari forradalomnak” nevezte, amely egyszerre kínálhat hozzáférést a tudáshoz, tudományos áttöréseket és könnyebbséget a nehéz munkában, ugyanakkor
új egyenlőtlenségeket is teremthet gazdag és szegény országok, uralkodó és kiszolgáltatott társadalmi csoportok között.
Ferenc egyik legfontosabb figyelmeztetése az volt, hogy a döntő kérdésekben a választást joga mindig az embert illesse meg, különösen akkor, ha fegyverekről, életről és halálról van szó. Azt is hangsúlyozta: az algoritmusok nem objektívek és nem semlegesek.
A Vatikán által támogatott mesterséges intelligencia etikus alkalmazásáról szóló római felhívás (Rome Call for AI Ethics) már 2020 óta próbál közös etikai keretet teremteni kormányok, nemzetközi szervezetek, egyetemek és technológiai vállalatok között. Az alapelvek között szerepel az átláthatóság, a befogadás, az elszámoltathatóság, a pártatlanság, a megbízhatóság, a biztonság és a magánélet védelme. Ferenc külön alapítványt is létrehozott az új technológiák antropológiai és etikai vizsgálatára.
XIV. Leó első enciklikájában arra tesz kísérletet, hogy a mesterséges intelligenciát ugyanabba a társadalmi horizontba helyezze, amelyben egykor a Szentszék a gyáripart, a munkásnyomort és a vadkapitalizmust értelmezte.
Az enciklika azt mondja ki: minden olyan technológiai ugrás, amely átalakítja a munkát, az oktatást, a háborút, a politikai döntéshozatalt és az emberi kapcsolatokat, erkölcsi kérdés is.
Különösen feltűnő az Anthropic képviselőjének jelenléte a dokumentum bemutatóján. Christopher Olah meghívása nem tekinthető kizárólag protokolláris gesztusnak. Az Anthropic azzal próbál kitűnni a Szilícium-völgy nagy AI-cégei közül, hogy nemcsak minél erősebb modelleket akar fejleszteni, hanem szigorú biztonsági és etikai korlátokat is beépítene a működésükbe. Különösen óvatos a katonai felhasználással, az autonóm fegyverekkel és a tömeges megfigyeléssel kapcsolatban.
Ez azonban élesen ütközik Donald Trump kormányzatának felfogásával, amely a mesterséges intelligenciát elsősorban stratégiai, gazdasági és katonai versenyelőnyként kezeli.
Az amerikai kormányzat februárban elrendelte, hogy a szövetségi szervek ne használják az Anthropic technológiáját, a Pentagon pedig ellátásilánc-kockázatnak minősítette a céget. Az ügyből jogvita lett: az Anthropic szerint a döntés megtorlás volt amiatt, hogy a vállalat korlátokat akart fenntartani a mesterséges intelligencia katonai felhasználása, például az autonóm fegyverek és a tömeges megfigyelés területén. Az amerikai fellebbviteli bíróságon a bírák megosztottnak tűntek az ügyben, miközben egy másik bíróság már korábban az Anthropic javára döntött a Pentagon minősítésével kapcsolatban.
Ebből a nézőpontból a vatikáni bemutató a pápa és Donald Trump közötti konfliktus újabb fejezetének is tekinthető. XIV. Leó nem egy technológiai céget emel oltárra, hanem egy vitában foglal el erkölcsi pozíciót:
azt üzeni, a mesterséges intelligencia jövőjét nem lehet kizárólag piaci, katonai vagy geopolitikai logika alapján eldönteni.
A mesterséges intelligencia korában ugyanis már nem az a legfontosabb kérdés, ki lesz gyorsabb, hanem az, hogy marad-e még valaki, aki emberi mértékkel szab határt a fejlődésnek.
A pápa álláspontja nem technológiaellenes. A Szentszék is elismeri, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas lehetőség lehet az orvoslásban, a tudományban, az oktatásban, a szegénység elleni küzdelemben és a nehéz munkák kiváltásában. A figyelmeztetés lényege inkább az: a technológia akkor válik veszélyessé, amikor a döntéshozók elhitetik magukkal, hogy az algoritmusok morális felelősséget is átvehetnek az embertől. A gép számolhat, rendszerezhet, javasolhat, de nem visel lelkiismeretet.
A Magnifica Humanitas ezért nem csak a katolikusoknak szól majd. Ahogy a nagy pápai körlevelek gyakran „minden jóakaratú emberhez” beszéltek, ez a dokumentum is egy globális vitában foglal állást. Az ipari forradalom korában az egyház némiképp megkésve, de maradandóan szólt hozzá a munkások jogaihoz. Az AI forradalmában XIV. Leó láthatóan nem akar lemaradni az iránymutatással.
