Elsőfokon kimondta a besztercebányai Specializált Büntetőbíróság azoknak a felvidéki magyaroknak az ártatlanságát, akiket azért küldenének rács mögé szlovák szélsőjobboldaliak, mert Dunaszerdahelyen felállítottak egy Trianon-emlékművet. Az ítélet nem jogerős, az ügyész fellebbezést nyújt be - derül ki a Paraméter cikkéből.
A beszámoló szerint Roman Púchovský bíró mind a hét vádlott - Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán és Zirig Ferenc - ártatlanságát rögzítette, miután megállapította, hogy a vádiratban szereplő cselekedet, tehát a dunaszerdahelyi Összetartozás emlékművének felállítása nem bűncselekmény. Szóbeli indoklásában a bíró hangsúlyozta, elfogadta a védelem és a vádlottak érvelését, miszerint a dunaszerdahelyi emlékmű a nemzetek közötti megbékélést és a békés együttélést szimbolizálja, az „ultima ratio” elve értelmében pedig a büntetőjog alkalmazása csak végső eszközként indokolt, ez ügyben nem.
A bíró jelezte azt is, hogy a vádlottak hivatalos úton jártak el, amikor az emlékmű felállításának tervével a városhoz fordultak. A javaslatot fotódokumentációval együtt megtárgyalta a dunaszerdahelyi képviselő-testület valamennyi illetékes bizottsága, majd jóváhagyták azt, és a terület bérbeadását is engedélyezték az emlékmű számára. Az építkezést a városi hivatal beleegyező nyilatkozata alapján kezdték meg.
A felvidéki magyar baráti társaságot a Szlovák Értelmiségiek Társulása nevű szélsőjobboldali szervezet, valamint Patrik Dubovsky szlovák történész jelentette fel, majd alapvető emberi és szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalom támogatása és népszerűsítése, valamint szélsőséges anyagok előállításának bűncselekménye címén vádolták meg őket, ami egytől öt évig, minősített esetben, például szélsőséges csoport tagjaként vagy nyilvánosan hozzáférhető helyen történő elkövetése esetén négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügyész mind a hét vádlottra négy év börtönt kért, 30 hónapra felfüggesztve, emellett több ezer eurós pénzbüntetést is indítványozott.
A hivatkozási alap egyebek közt az volt, hogy az emlékművet a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évében, 2020-ban, november 12-én adták át. A november 12-ei nappal az volt a probléma, hogy 81 évvel korábban, 1939-ben ezen a napon emeltek Dunaszerdahelyen egy nagyon hasonló emlékművet, egy évvel azután, hogy az első bécsi döntés értelmében Szlovákia déli, többségében magyarok lakta részét visszacsatolták Magyarországhoz, Horthy Miklós honvéd serege pedig bevonult Dunaszerdahelyre.
A bíróság azonban megállapította, hogy az emlékmű ugyan lehet vitatott, vagy megosztó, de ez önmagában nem teszi szélsőségessé. Az alkotás ugyanis nem hív fel határmódosításra, sem az állami berendezkedés megváltoztatására, emellett az elmúlt öt évben sem mutatkozott olyan tendencia, amely Szlovákia szétesésének vagy területi revíziójának propagálására utalt volna. Arra sem volt bizonyíték, hogy szélsőséges csoportok saját ideológiájuk népszerűsítésére használták volna az emlékművet - jelezte a bíró. Az indoklásban hangsúlyozta azt is, hogy az emlékmű leleplezése nem minősül emberi és szabadságjogokat elnyomó rendszerek vagy ideológiák propagálásának, mivel maga az építmény sem meríti ki a szélsőséges anyag fogalmát, nem kelt fasiszta vagy antiszemita érzelmeket, és nem buzdít a társadalmi rend megváltoztatására sem. Az ügyész közölte, hogy fellebbez, mert nem ért egyet a bírói érveléssel.
Zuzana Falathová történész szakvéleményében hangsúlyozta, hogy a szlovák történetírás máig nem következetes a bécsi döntést követő időszak értékelésében, és nem mutat kellő nyitottságot a magyar történelmi nézőpont iránt, noha erre szükség volna. Mint jelezte, a visszacsatolt területeken nem történt rendszerszintű represszió a szlovák lakossággal szemben, az 1939-es emlékmű és az ahhoz hasonló alkotások pedig a Trianonban szétszakított magyarság összetartozását szimbolizálják. A történész hangsúlyozta azt is, hogy szükség lenne egy valódi szlovák–magyar kiegyezésre, mert enélkül ezek a történelmi sebek soha nem fognak teljesen begyógyulni.
Beneš-dekrétumok: Magyar Péter jelezte Robert Ficónak, hogy akkor tárgyal vele bármiről, ha hatályon kívül helyezte a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Robert Fico telefonon beszélt Magyar Péterrel, úgy tűnik, a Beneš-dekrétumok miatt lesz konfliktus közöttük