Vannak, nem kevesen, akik sokallják azon szavaknak a keménységét, amelyeket a magyar miniszterelnök használ, amikor a bukott rendszer képviselőihez szól, vagy amikor róluk nyilatkozik. E sokallás részben izlésítéleti természetű, részben nemzetközi példákra, főként konszolidált európai váltógazdaságok példáira hivatkozik.
Magyarországon azonban nem váltógazdaság-szerű kormányváltás ment végbe. Ennek bizonyítékát éppen a Fidesz választás előtti és választás utáni szövegeiben találhatjuk meg.
Orbán Viktor a maga oldalát nemzeti oldalnak nevezte. Ez azt jelenti, hogy ellenfelét és annak szavazóit a nemzet ellenségének nyilvánította. Mármost egy nemzetállam politikai életében ennél súlyosabb vád nincsen. A kommunikáció általános szabálya viszont, hogy aki a legkeményebb állításokra puhább ellenállításokkal reagál, az részben igazat ad az ellenfelének.
Egy nemzetállam kormánya bármely szakpolitikai kérdésben igazat adhat ellenfelének – nem ismerheti el azonban, hogy bármilyen értelemben is igaza van annak, aki az ő nemzeti voltát kétségbe vonja. Ezzel saját szavazóit árulná el, azokat, akik ideológiai különállásukat adták fel egy össznemzeti cél érdekében.
Másrészt: nem kétséges, hogy 2010 és 2026 között a Fidesz egy hatalmas propagandagépezetet épített ki.
Ennek a gépezetnek köszönhető, hogy a párt támogatottsága azoknak a társadalmi csoportoknak a körében maradt a legmagasabb, amelyek társadalmi távolsága a nemzeti átlagtól a leginkább nőtt a Fidesz kormányzása következtében.
Az iskolázatlan, szegény, kistelepüléseken élő választópolgárok óriási többsége nyilvánvalóan azért hitte el a párt állításait, mert a magyar állam tekintélye támasztotta őket alá. Polgártársaink jelentős része számára egyszerűen hihetetlen volt, hogy az elvileg nem pártpolitikai alapon működő közszereplők - a legfőbb ügyész, a köztársasági elnök, a Kúria elnöke - egész működésüket a Fidesz céljainak rendelték alá.
Tizenhat év hazugsága után a magyar miniszterelnök és a magyar közmédia tartozik eme megtévesztett polgároknak – mégpedig leginkább szavakkal. Azzal, hogy a magyar állam képviseletéből eredő hitelességtöbblet még egy jó ideig azok ellen hasson, akik ezeket az embereket megtévesztették. Jönnek majd más ellenzékiek, más szervezetek, és ma is van egy széles nyilvánosság. Annak szereplőit megilleti majd a csendesebb válasz joga.
A szerző egyetemi tanár.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
