igazságszolgáltatás;közjegyzői kamara;

Vitatja a rendszer átalakításának indokait a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Nincs olyan közjegyzői hatáskör, amely hatékonyabban működne bírósági vagy közigazgatási hatáskörben.

Az igazságszolgáltatás egyik leghatékonyabban működő része a közjegyzőség, érdemi probléma nélkül működik - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) a hvg-vel.

A lap azt követően kereste meg a köztestületet, hogy a kormány első intézkedései között jelentette be: a végrehajtási rendszer átalakítása mellett megváltoztatják a közjegyzőkre vonatkozó szabályokat is. Görög Márta igazságügyi miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán azt ígérte, hogy leszűkítik a kötelező közjegyzői ügyek körét, felső korlátot vezetnek be a díjtételekre, valamint felülvizsgálják a létszámkorlátot és a feladatokat.

A MOKK azt írta, a Tisza-kormány terveiről a médiából értesült, de nyitott a konstruktív párbeszédre. A szervezet azzal érvelt, hogy a közjegyzők Európa nagy részén a bírósági szervezetrendszerből kiválva dolgoznak, mert álláspontjuk szerint a szabadfoglalkozású, nem állami forrásokból működő közjegyzők a bíróságoknál olcsóbban, a kormányhivataloknál pedig gyorsabban látják el a hozzájuk rendelt feladatokat. A szervezet adatai szerint tavaly nagyjából 1,25 millió ügyben tehermentesítették a bíróságokat, évente 120-140 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le, több mint százezer megállapodásban működnek közre, és 400-500 ezer fizetési meghagyásos ügyben járnak el.

A MOKK a költségekkel kapcsolatban azt írta, hogy a közjegyzői irodák költségvetési források nélkül, az ügyfelek által fizetett díjakból működnek, a díjszabást pedig miniszteri rendelet határozza meg. 

Példaként azt hozták fel, hogy egy 50 millió forintos hagyatéki per elsőfokú bírósági illetéke 2025-ben 2 789 500 forintra nőtt, míg ugyanekkora ügyértékű hagyatéki eljárás közjegyzői díja a felmerült készkiadásoktól függően 160 000 és 200 000 forint között van.

A MOKK szerint jelenleg nincs olyan közjegyzői hatáskör, amely hatékonyabban működne bírósági vagy közigazgatási hatáskörben. A szervezet úgy látja, az államnak jelentős többletköltséget okozna ezeknek a feladatoknak az átvétele, a munkatársak felvétele és képzése, a rendszerek kiépítése, valamint a kártérítési felelősség viselése.

Van olyan lap, amelyik meg is szűnt.