Az Európai Unió internethasználóinak 42,3 százaléka találkozott olyan online üzenetekkel, amelyeket ellenségesnek vagy megalázónak tartott bizonyos társadalmi csoportokkal vagy személyekkel szemben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett 2025-ös adataiból.
Az összesítés 20 tagállam statisztikáján alapul, amelyekben rendelkezésekre álltak az adatok. Az adatok rámutatnak, hogy a gyűlöletkeltő és sértő tartalmak továbbra is jelentős problémát jelentenek az online térben Európa-szerte, hét uniós tagállamban az emberek több mint fele találkozott ilyen üzenetekkel.
A legmagasabb arányt Magyarországon mérték: az internetezők 60,9 százaléka számolt be arról, hogy látott ilyen jellegű tartalmat online.
Magyarországot Finnország követi 56,7 százalékkal, majd Szlovákia 56,2 százalékkal. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Lettországban (29,3 százalék), Görögországban (29,4 százalék), Németországban (33,7 százalék) és Litvániában (33,8 százalék) regisztrálták.
Az uniós adatok szerint az online ellenséges üzenetek leggyakrabban politikai vagy társadalmi nézetek miatt vesznek célba embereket: 33,7 százalék találkozott ilyen tartalommal. Emellett sokan láttak faji vagy etnikai származásra (25,5 százalék), szexuális orientációra (23,4 százalék), illetve vallásra vagy hitre (22,8 százalék) irányuló sértő üzeneteket is. Az online zaklatás és gyűlöletbeszéd a nem, a fogyatékosság vagy az életkor alapján is megjelent, bár kisebb arányban.
