Miközben Kuba lakónak a nagy része áramszünetekkel, ellátási gondokkal, az oktatás és a tömegközlekedés összeomlásával, az egyre mélyülő szegénységgel küzd, egy katonai kötődésű, de gyakorlatilag ellenőrizhetetlen üzleti birodalom legalább 17,9 milliárd dolláros vagyont kezel a szigetországban. A GAESA (Grupo de Administración Empresarial S.A.) egy gigászi üzleti holding Kubában, amelyet a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők működtetnek. A legjövedelmezőbb ágazatokból szívja fel a devizát, teljes titokban – írta meg oknyomozó anyagára hivatkozva a Nuevo Herald.
A kubai hatalmi struktúra egyik legfontosabb, ugyanakkor legkevésbé átlátható szereplőjére már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet a spanyol nyelvű floridai lap. Elsők között foglalkozott részletesen a katonai holding gazdasági súlyával és működésével, jóval azelőtt, hogy a téma szélesebb nemzetközi figyelmet kapott volna.
A későbbi elemzések – köztük a BBC Mundoé – már konkrét számokat is adtak: a holding 2024-ben legalább 17,9 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezhetett, ebből pedig közel 14 milliárd dollár pihent bankszámlákon. A számokat függetlenül nem sikerült megerősíteni, de a nagyságrend önmagában jelzi, hogy Kuba gazdaságának jelentős része egy párhuzamos, zárt rendszerben működik.
Mindez éles kontrasztban áll az ország valós helyzetével. Kuba gyakorlatilag fizetésképtelen, krónikus hiányokkal küzd, a lakinak a mintegy 90 százaléka szegénységben vagy annak határán él.
A válság az utóbbi időszakban tovább mélyült, főleg az Egyesült Államok, pontosabban Donald Trump által szigorított szankciók miatt, különösen az energiaszektorban.
A GAESA a Szovjetunió összeomlása utáni válság idején, a kilencvenes években jött létre, amikor a Fuerzas Armadas Revolucionarias (FAR) – Kuba hivatalos hadereje, amely az 1959-es forradalom után született a gerillahadseregből – külön struktúrát alakított ki a devizában működő vállalatok kezelésére. Az eredeti cél elvileg az volt, hogy a hadsereg saját forrásokat biztosítson magának.
A kétezres évek közepén, amikor Raúl Castro, Fidel öccse átvette a hatalmat, a holding intenzív terjeszkedésbe kezdett. Felszívta a kulcsfontosságú állami cégeket, köztük a Cimex hálózatot, majd a turisztikai szektor meghatározó szereplőit, a Mariel kikötőt, valamint a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat kezelő Banco Financiero Internacionalt. A Cimex egy kereskedelmi hálózat, amely országszerte üzemeltet üzleteket a kis sarki boltoktól a hatalmas bevásárlóközpontokig. A vállalat felügyeli Kuba legnagyobb benzinkúthálózatát, vannak banki szolgáltatásai, egyszóval, ha valaki Kubában jár, szinte elkerülhetetlen, hogy ne a Cimexnek „adja a pénzét”. A cég ellen is életbe léptetett szankciókat az USA, mivel a bevételek közvetlenül a kubai katonai elithez, vagyis a GAESA-hoz kerülnek.
Kuba az összeomlás szélénA végeredmény tehát az, hogy a GAESA olyan konglomerátum lett, amely gyakorlatilag minden dollártermelő ágazatban jelen van: a turizmusban, a kereskedelemben, a bankrendszerben, a logisztikában, a telekommunikációban, és részben ide futnak be a külföldi orvosi missziók bevételei is. A holding nem szerepel az állami költségvetésben, nem fizet adót, és a kubai parlamentnek sincs rálátása a működésére.
A titkolózás mértékét jól mutatja, hogy 2024-ben leváltották a kubai főellenőrt, miután egy interjúban elismerte: az állam nem jogosult auditálni a holdingot. Korábban egy magas rangú katonai vezető is távozott, miután állítólag vizsgálatot próbált kezdeményezni a cégcsoport működésével kapcsolatban.
A holding vezetése is szinte teljesen átláthatatlan. Hosszú ideig Raúl Castro volt veje, Luis Alberto Rodríguez López-Calleja irányította, akinek fontos szerepe volt a rendszer kiépítésében. Hirtelen bekövetkezett halála után a vezetést Ania Guillermina Lastres vette át. Lastres Kubában nőként rendkívül magas katonai rangot ért el: dandártábornok lett. Lánya Panamában luxuskörülmények között él, és a kikötői, illetve logisztikai szektorban dolgozik. Oknyomozók szerint Ania Lastresnek több luxusingatlana és cége is van Panamában, amelyek a GAESA pénzügyi hálózatának részei lehetnek.
Elemzők becslése szerint legfeljebb egy tucat ember irányítja a rendszert, szoros kapcsolatban nemcsak magával a párttal, hanem a Castro-családhoz köthető hálózattal is.
A struktúra tudatosan átláthatatlan: offshore cégek láncolata, egymásba ágyazott vállalatok és strómanok nehezítik a viszonyok áttekintését. A teljes kontrollt a katonai háttér biztosítja: minden vállalatnál pénzügyi és biztonsági felügyelet működik, ami garantálja, hogy a rendszer zárt maradjon.
A holding gazdasági súlya meghatározó: egyes becslések szerint tranzakciói a kubai GDP akár 40 százalékát is elérhetik.
Miközben Kuba mezőgazdasága a lakossági igények alig 20 százalékát fedezi, és az energiarendszer súlyos problémákkal küzd, a beruházások jelentős része továbbra is a turizmusba áramlik. Az elmúlt években új szállodák épültek Havannában, miközben az infrastruktúra romlik, az ellátási zavarok pedig súlyosbodnak. A turizmus ráadásul már nem a régi: a látogatók száma 2018-ban 4,7 millió volt, 2024-re 1,8 millióra esett vissza. A stratégián mindezek ellenére nem változtatnak, és nem is áll érdekükben változtatni rajta, hiszen a pénz a GAESA-hoz áramlik.
A közgazdászoknak így nem volt nehéz levezetniük, hogy ez a modell közvetlenül hozzájárul a válsághoz: a devizabevételek egy zárt, katonai irányítású rendszerbe áramlanak, miközben a gazdaság többi része alulfinanszírozott marad.
Ha társadalmi vagy külső nyomásra bekövetkezik az összeomlás, az egyik legfontosabb kérdés az lesz, mi történik a GAESA vagyonával, sikerül-e felkutatni egyáltalán. Ez a vagyon ugyanis nemcsak egy vállalat mérlege: kulcsszerepe lehet abban, hogy Kuba képes lesz-e stabilizálni a gazdaságát vagy tovább mélyül az a válság, amely ma már az egész társadalmat áthatja.
A kubai csodaorvosok
Mint arról korábban írtunk, évtizedek óta nyílt titok, hogy a kubai orvostudomány magas szintet ért el. A latin-amerikai ország egyfajta tőkeként és diplomáciai eszközként használja orvosait. Több ezer szakemberük vesz részt nemzetközi küldetésekben, amivel több millió dollárt szolgáltatnak hazájuknak. Az ezekben a missziókban dolgozó orvosok helyzetéről ellentmondásos információk keringenek. Egy spanyolországi székhelyű, kubai politikai foglyokkal foglalkozó nonprofit szervezet a Cuban Prisoners Defenders (CDP) szerint néhányuk rémálomszerű körülmények között dolgozik. A panaszosok többek között azt mondják, hogy a politika irányítja őket, kényszerítik őket a maradásra a célországokban, amelyek közül több is nagyon veszélyes.
Kiugró bevételek, torz gazdasági adatok
A kiszivárgott pénzügyi adatok szerint a holding 2024-ben több mint 5,5 milliárd dollár bevételt és 2,1 milliárd dollár profitot termelt, ami közel 38 százalékos haszonkulcsot jelent. Ez extrém magas még nemzetközi összevetésben is. A modell több tényezőn alapul: a holding kizárólag nyereséges ágazatokban működik, nincs versenytársa, és kihasználja a kubai kettős pénzrendszert. Bevétel dollárban, költség pesóban – a különbség óriási, különösen a peso drasztikus leértékelődése után.A pénz egy része a holding saját pénzügyi rendszerében marad, amely kvázi párhuzamos devizatartalékként működik. Szakértők szerint ezek az összegek részben külföldi bankokban – például orosz vagy kínai pénzintézetekben – és offshore struktúrákban lehetnek a szankciók kikerülése miatt.
