Annak ellenére, hogy csak 2027 októberében jár le az Európai Unió Bíróságán szolgáló magyar bíró, Csehi Zoltán hatéves mandátuma, az Orbán-kormány még az április 12-i választás előtt döntött a 2027-2033 közötti újrajelöléséről. Ezen kívül egy másik kinevezéssel kapcsolatban is intézkedtek, Fehér Miklós Zoltánt jelölik a 2027. október 7-én megnyíló és 2033. október 6-ig tartó főtanácsnoki mandátumra a luxembourgi testületben – írja a hvg.hu.
A lap a kinevezéseket az Európai Ügyek Bizottságának április 8-i ülésén jegyzőkönyvében vette észre, amely a múlt héten jelent meg az Országgyűlés honlapján. A kinevezéseket Bóka János leköszönő EU-ügyi miniszter jelentette be. Az EU Bírósága két igazságszolgáltatási fórumból, a Bíróságból és a Törvényszékből áll. Előbbi az EU legfelsőbb bírósága, amelynek 27 bírája van, minden uniós tagállamból egy‑egy. Munkájukat 11 főtanácsnok segíti, ők nem ítélkeznek, hanem független „indítványt" terjesztenek a bírák elé, javaslatokat téve arra, hogyan lehetne megoldani az ügy által felvetett kérdéseket.
A lap emlékeztet: az öt legnagyobb tagállam – Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – mindegyikének állandó joga van főtanácsnokot jelölni. A fennmaradó hat főtanácsnoki helyet a többi 22 tagállam rotációs rendszerben tölti be, Magyarország számára a főtanácsnoki jelölés uniós tagságunk óta először a 2027-2033 közötti időszakban nyílik meg.
A Törvényszék az Európai Unió Bíróságát alkotó két igazságszolgáltatási fórum közül az alacsonyabb szintű. A Törvényszék 54 bíróból áll; minden tagállam 2 bírót küld. Jelenleg egy magyar bíró szolgál a Bíróságon, kettő a Törvényszéken. Csehi Zoltánt 2016 áprilisában nevezték ki a Törvényszék bírájává, majd 2021 októberében lett a Bíróság bírája.
A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán 2010 óta vezeti az Igazságügyi Minisztériumban és később az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában azt a jogászcsapatot, amely az Európai Unió Bírósága előtt képviseli a magyar kormányt. Őt a jegyzőkönyv szerint a kormány az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével, illetve a legfőbb ügyésszel folytatott konzultációt követően nevezte ki, ami azért is érdekes fejlemény, mert Magyar Péter megválasztása után mindhármukat lemondásra szólította fel május 31-ei határidővel – mutat rá a lap.
Hogy a május 9-én hivatalba lépő Tisza-kormány tesz-e bármilyen lépést a kinevezések ügyében, és maradhatnak-e Orbánék által kívánatosnak tekintett személyek a luxembourgi testület tagjai a következő években, azt egyelőre nem tudni.
