Hegedűs Zsolt: A leendő egészségügyi minisztérium felülvizsgálja a magán- és állami egészségügyi ellátás együttélésének szabályait

Több okból is problémás lehet, ha egy állami kórház fizetős részlegéhez külső cégek, betegközvetítők, tanácsadók vagy üzleti szereplők kapcsolódnak - erről írt Hegedűs Zsolt, a Magyar-kormány leendő egészségügyi minisztere a Facebookon.

A leendő tárcavezető többek közt arra reagált, hogy Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója interjút adott a hvg-nek a többi között az egészségügyi intézmány épületén belül működő VIP-részlegről.

Hegedűs Zsolt szerint mindezzel a következő problémák merülnek fel: „Egyrészt felmerül az összeférhetetlenség gyanúja: ki milyen alapon szervez beteget, milyen jutalékért, milyen kapcsolatrendszeren keresztül, milyen hozzáféréssel az intézményhez? Másrészt a betegút üzleti termékké válhat. A beteg nem egyszerűen ellátást kap, hanem egy piaci szolgáltatás része lesz, amelyben közvetítők, szervezők és szolgáltatók osztoznak a bevételen. Harmadrészt egy állami kórház esetében különösen fontos, hogy ne alakuljon ki olyan látszat, mintha a közintézményi kapacitáshoz üzleti, esetleg politikai kapcsolatokon keresztül lehetne jobb hozzáférést szerezni” - jelezte az egészségpolitikus, hozzátéve, itt nem csak az számít, hogy történt-e jogsértés, hanem az is, hogy a konstrukció átlátható, ellenőrizhető és közbizalmi szempontból védhető-e.

Hegedűs Zsolt szerint egy állami intézmény fizetős részlegének működése csak akkor lehet közbizalmi szempontból elfogadható, ha teljesen átlátható. Nyilvánosnak, vagy legalábbis ellenőrizhetőnek kellene lennie például annak, hogy:

• milyen szolgáltatásokat nyújtanak fizetős alapon;

• milyen árakon;

• milyen kapacitásból;

• milyen időkeretben;

• kik vesznek részt benne;

• milyen díjazásért;

• milyen külső cégek kapcsolódnak hozzá;

• mennyi bevétel keletkezik;

• mennyi a tényleges nyereség;

• mire fordítják vissza a pénzt;

• hogyan garantálják, hogy a közellátás nem sérül;

• hogyan mérik a fizetős és közfinanszírozott betegutak elkülönülését.

A leendő szakminiszter szerint ha ezek az adatok nem világosak, vagy csak hosszas adatigénylés, pereskedés, belső vizsgálat vagy politikai vita után derülnek ki, akkor a rendszer akkor is gyanússá válik, ha egyébként jogilag szabályos. Márpedig az egészségügyben alapfeltétel a bizalom, ami sérülhet, ha a betegek azt érzik, hogy a kórházban létezik egy számukra nem átlátható, pénzzel elérhető gyorsabb út.

Hegedűs Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy a jogszerűség nem azonos az etikai elfogadhatósággal, mert lehetséges, hogy egy fizetős részleg jogilag szabályosan működik, vagy legalább találtak rá valamilyen jogértelmezést. Lehet, hogy a szerződések rendben vannak, hogy a bevételeket lekönyvelték, a dolgozókat szabályosan fizették, és a vizsgálatok nem találtak törvénytelenséget, de ettől még a modell lehet igazságtalan, rosszul kommunikált vagy bizalomromboló - jelezte. A „nem volt szabálytalanság” az állami egészségügyben nem elégséges válasz, meg kell felelnie az egyenlő hozzáférés, a szükségletalapú ellátás és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás normáinak - vélekedett.

A legsúlyosabb problémának Hegedűs Zsolt azt tartja, hogy a fizetős kórházi részleg egyszerre tűnik megoldásnak és tünetnek. „Megoldásnak tűnik, mert pénzt hoz, megtarthat dolgozókat, javíthat eszközparkot, és bizonyos betegeknek gyors ellátást ad. De tünet is, mert azt mutatja, hogy a közfinanszírozott rendszer önmagában nem képes megfelelően finanszírozni a kapacitásokat, a béreket, az eszközöket és a betegutakat” - figyelmeztetett, hozzátéve, ezért az ilyen konstrukciókat sikeres intézményi innovációként beállítani veszélyes, az alulfinanszírozott, túlterhelt, strukturálisan hibás rendszer elfedésére szolgál.

Hegedűs Zsolt végezetül azt ígérte, hogy a felálló egészségügyi tárca felülvizsgálja a magán- és állami egészségügyi ellátás együttélésének szabályait. „Ennek részeként szakmai, etikai és gazdasági szempontból áttekinti az állami kórházakban működő fizetős magánbeteg-ellátást, különös figyelemmel a várólistákra, a közfinanszírozott kapacitások védelmére, az átlátható költségelszámolásra, az összeférhetetlenségi kockázatokra és arra, hogy az ilyen konstrukciók bizonyíthatóan ne rontsák a közellátás hozzáférhetőségét” - írta a leendő egészségügyi miniszter.