Orbán Viktor nincs, válság van

Csütörtökön és pénteken tartották az Európai Tanács (vagyis az EU-csúcs) informális ülését Cipruson, ahol több vezető -bár a legtöbben udvariasan-, örömét fejezte ki, hogy immár Orbán Viktor nélkül tanácskoznak. Ugyan még hivatalos volt a csúcsra a leköszönő magyar miniszterelnök, de kihagyta az utat. Csütörtökön este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont jelen volt, és örömmel jelentették be, hogy a magyar vétó miatti két hónap csúszással ugyan, de elfogadta az EU az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt és az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot is.

António Costa, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy a következő lépés a csatlakozási tárgyalások egyes fejezeteinek megnyitása kell, hogy legyen. Ezek egészen Orbán manőverezéséig egy bürokratikus lépésnek tűntek, hiszen önmagában a szakpolitikai fejezetek megnyitása csak a hosszú folyamat kezdetét jelenti. Igaz, eddig számos uniós tagállamnak Orbán keménykedése miatt nem kellett színt vallania arról, hogyan képzeli el Ukrajna uniós csatlakozását. Egy gyorsított tagfelvétel minden valószínűség szerint a tagállamok többsége számára nem valós opció. Így a legvalószínűbb a több éves folyamat, amíg Ukrajna át nem ültet minden uniós szabályt a jogrendjébe.

Az EU soros elnökségét betöltő Cipruson a mostani találkozón nem születtek konkrét döntések, de a tagállamok vezetői több témában is próbálták közelíteni az álláspontokat. A közel-keleti háború meghatározó téma volt, ami már csak a földrajzi közelség miatt is különösen fontos a szigetországban.

Itt egy sosem tárgyalt uniós szabály is előkerült: az USA és Izrael által kirobbantott Irán elleni háborúban ugyanis Ciprus felé is kilőtt drónokat Irán még február végén. A célpont a szigeten található brit katonai támaszpont volt, ami megmutatta, az EU közvetlen veszélybe került. Az EU alapszerződésében létezik egy cikkely arra, hogy a tagállamok kölcsönösen megvédik egymást, ha bármelyiküket támadás éri, de eddig senki nem tesztelte, mit is jelent ez a gyakorlatban.

Vendéglátóként Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök kiemelte, hogy praktikus lépéseket szeretnének kidolgozni, mi ilyenkor a teendő. Az iráni drónok berepülése után öt uniós tagállam (Görögország, Hollandia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország) konkrét légvédelmi és haditengerészeti segítséget biztosított. A cél, hogy a jövőben egy bejáratott rendszert hozzanak létre a tagállamok, ahogy például létezik egy menetrend, hogyan kér segítséget egy tagállam a többitől természeti katasztrófák esetén.

Bár az EU legtöbb országa a NATO védelmi szövetség részese, Cipruson egészen más a helyzet. A sziget északi harmadát a NATO-tag Törökország tartja megszállva ötven éve. Ahogy Donald Trump amerikai elnök vezetése alatt is egyre kevesebben mernek bízni abban, hogy lehet-e Washingtonra számítani a bajban.

Az EU-csúcson pénteken több közel-keleti országgal is egyeztettek a tagállamok. A tárgyalásokon a szír elnök megjelenése Orbán hiányához hasonlóan történelminek nevezhető. Ahmed Huszejn es-Sar a szír polgárháború alatt iszlamista hadúrként működött, egy ideig a helyi Al-Kaidával is szövetségben. Most viszont az uniós és közel-keleti vezetők együtt hangsúlyozták, hisznek a diplomáciában, és készek mindent megtenni a tartós közel-keleti békéért.