Európai Unió;Oroszország;hitel;Ukrajna;szankciók;

Az EU hivatalosan is jóváhagyta a 90 milliárd eurós hitelt, de mire költheti Ukrajna ezt a pénzt?

Ma sikerült áttörnünk a patthelyzetet - mondta Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután két hónap magyar blokkolást követően az EU hivatalosan is elfogadta az Ukrajnának szánt hitelt és a legújabb Oroszország elleni szankciókat.

Az Ukrajna pénzügyi helyzetét biztosító 90 milliárd eurós hitelről a tagállamok vezetői még decemberben döntöttek, aztán Orbán Viktor kihátrált a saját döntéséből, ezzel hónapokra lebénítva a folyamatot. Csak most adott szabad utat, amikor az orosz kőolaj ismét érkezik Magyarország és Szlovákia felé is a Barátság vezetéken. Ez Magyarországnak semmibe nem kerül, hiszen Csehországgal és Szlovákiával együtt hazánk is kimarad a hitel felvételből. A két évre szóló pénz évenként 45 milliárd eurót jelent, amit több összegben folyósít az EU.

Várhatóan már júniusban érkezhet a támogatás Kijevnek, ugyanakkor szó sincs ingyen pénzről: az EU szigorú felügyeletet gyakorol. A hitelt az EU most a nemzetközi pénzpiacokról veszi föl, ezt Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszország a háború végével kártérítést fizetne a megtámadott országnak. Ha ez nem történik meg, akkor az EU 24 tagállama fogja törleszteni az összeget. A pénz nagyságrendileg kétharmada a hadsereg költségeit támogatja, egyharmadnyi pedig az ukrán állami költségvetést egészíti ki.

A hadseregnek szánt összegből fegyvereket vásárol Kijev, köztük drónokat és légvédelmi eszközöket, és a „bevásárló listát” egyezteti az EU-val. A szigorú beszerzési szabályok alapján az összeg jelentős része uniós és ukrán fegyvergyártóknál köt majd ki. Amikor például drónokhoz tartozó alkatrészeket Kínából kell rendelni, azt az Európai Bizottsággal külön engedélyeztetnie kell Kijevnek.

Az ukrán költségvetést támogató pillére a hitelnek szintén feltételekhez kötött: itt ugyan technikailag különböző csatornákon folyik a pénz, de Kijev korábban vállalt és folyamatosan nyomon követett reformjai nélkül nem utal az EU. Ebben többek között jogállamisági, korrupcióellenes vagy energetikai piacot érintő változtatásokra van szükség, amik egyébként Ukrajna uniós csatlakozásainak is feltételei lesznek a jövőben.

A csütörtökön elfogadott huszadik Oroszország elleni szankciós csomagot Magyarország mellett Szlovákia is blokkolta az utolsó utáni pillanatig. A szlovák kormány csak akkor adta rá az áldását, amikor az újra működő Barátság vezetékben Szlovákiába ért az olaj. Ezzel a csomaggal az EU tovább akarja nehezíteni Oroszország számára a háború folytatását.

A legújabb szankciók négy nagy területet ölelnek föl.

Az energetikában Moszkva bevételeit akarja az EU csökkenteni, így tilos lesz újabb energetikai cégekkel és finomítókkal üzletelniük uniós cégeknek. Az úgynevezett árnyékflotta újabb 46 tankerét szankcionálja az Unió, ezek olyan hajók, amelyek a nyugati korlátozásokat kijátszva adják el az orosz energiahordozókat. Itt a csomag elfogadott egy olyan kitételt is, hogy a jövőben tilos lesz bármilyen szolgáltatást (pl. pénzügyi vagy biztosítási szolgáltatásokat) nyújtani bármilyen orosz olajat szállító hajónak. Ez viszont csak később fog életbe lépni, várhatóan akkor, amikor az USA és a világ többi vezető gazdaságát tömörítő G7 elfogadja ezt. Az EU nem zárja ki, hogy később akár az USA nélkül is lépjenek, de a közel-keleti háború miatt elszállt az olajár, így inkább kivárnak.

Egy másik nagy terület a pénzügyi szektor:

újabb 20 orosz bankkal, valamint a szankciók kikerülésére használt azeri, kirgiz és laoszi pénzintézetekkel is tilos lesz üzletelni. 

A kereskedelem egy másik célzott szektor, itt több mint 365 millió euró értékű exportot és 530 millió eurónyi importot tiltott be most az EU. Köztük gumi és traktorok kivitelét, az ammónia behozatalát pedig limitálták. Negyedik célként az új szankciók az orosz hadiipart célozzák, több tucat cég kitiltása mellett egy sor exporttilalmat vezetnek be olyan eszközökre, amik közül eddig sok orosz fegyvergyárakban kötött ki.

Az eddigi bejelentések hamisnak bizonyultak. A fenyegetések a múlt hét óta folyamatosak, és Szlovéniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, valamint Montenegróban is előfordultak hasonlók.