rendőrség;Magyar Helsinki Bizottság;munkaügyi per;Szabó Bence;

Szabó Bence panaszt nyújtott be a rendőrséghez szolgálati jogviszonya szabályellenes megszüntetése miatt

A Magyar Helsinki Bizottság kiemeli, nem csak büntetőjogi-, de munkaügyi szankciónak sincs helye a rendőrszázadossal szemben.

Kevesen tudják, hogy példamutatóan bátor kiállása miatt nem csak büntetőeljárás és politikai kampány indult Szabó Bence rendőrszázados ellen, de a szolgálati jogviszonyát is szabályellenesen, neki anyagi és erkölcsi sérelmet okozva szüntette meg a rendőrség. Szabó Bence ezért 2026. április 9-én szolgálati panaszt nyújtott be az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez, az eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság nyújt neki jogi képviseletet – derül ki az emberi jogi egyesület csütörtöki közleményéből.

A Helsinki Bizottság kiemeli, szerinte ahol párt és állam olyan szorosan fonódik össze, ahogy az az Orbán-rendszerben történt, az állami szervek lelkiismeretes dolgozói rendszeresen szembesülnek azzal, hogy választaniuk kell: szakmájuk alapvető szabályait, hivatásosként tett esküjüket kövessék, vagy hajtsák végre a rájuk bízott feladatot, amely nem a társadalom, hanem csak egy szűk politikai csoport érdekeit szolgálja. „Vannak, akik fogcsikorgatva megteszik, amit kérnek tőlük, vannak, akik inkább elhagyják az állami szolgálatot, a legbátrabbak pedig a nyilvánosság elé állnak, és a hátrányos következmények fenyegetésével dacolva feltárják a hatalmi visszaéléseket. Szabó Bence százados egyike a legbátrabbaknak" – állapítja meg a szervezet.

Majd hangsúlyozza, a nemzetközi emberi jogi és alkotmányos szabályok alapján a közérdekű ügyekben törvénytelen gyakorlatokat leleplező személyeket akkor is megilleti a jog védelme, azaz kiállásuk miatt nem érheti őket joghátrány, ha eljárásuk formálisan jogellenes (például szolgálati- vagy üzleti titkot sért) – feltéve, hogy

  • miután a szervezeten belül hiába próbálnak figyelmeztetni a visszaélésre, végső eszközként fordulnak a nyilvánossághoz,

  • az általuk közölt információ valós,

  • nem személyes okokból, hanem a közjó érdekében cselekszenek,

  • olyan információt osztanak meg, amely nagy hatással van a közösség életére és a polgárok jólétére,

  • és ehhez a hatáshoz mérten nem aránytalan az állami szervre gyakorolt hátrány.

A Helsinki Bizottság leszögezi, Szabó Bence esetében mindezen feltételek fennállnak, így egyértelmű, hogy vele szemben nem csak büntetőjogi-, de munkaügyi szankciónak sincs helye.

„Szabó Bence százados jelentős személyes kockázatot vállalva még akkor figyelmeztetett – nevét és arcát is vállalva – a rendszer visszásságaira, amikor az ereje teljében volt. Ezért megbecsülést érdemel, nem pedig büntetőeljárást és munkaügyi hátrányokat. Fontos üzenete lehet a most indult ügynek, hogy a magyar jogrend képes megvédeni a közérdekű bejelentőket és garantálni, hogy ne azok szenvedjenek kárt, akik kiállnak a közjóért” – közölte Tóth Balázs, az emberi jogi egyesület ügyvédje.

Nemrég a Telex számolt be arról, hogy nyomozás indult hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanúja miatt Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda volt századosának korábbi állításai nyomán, miszerint egy gyermekpornográfiáról szóló bejelentés után titkosszolgálati nyomásra indult házkutatás a Tiszát segítő informatikusok, Gundalf és Buddha ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) határozatában az áll: „A feljelentés lényege szerint a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részvételével gyermekpornográfia bűncselekmény miatt úgy indult büntetőeljárás és került sor az eljárásban kényszerintézkedések foganatosítására, hogy a bűncselekmény elkövetésére utaló gyanú a nyomozó hatóság számára is tudottan nem volt megállapítható.”

Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának nyomozója március végén beszélt a Direkt36-nak arról, hogyan zajlott a titkosszolgálati nyomásra indult házkutatás a Tisza Pártot segítő informatikusok ellen. A kormány ezután közzétett egy titkosítás alól feloldott videót, ami az akkor még csak 19 éves Gundalf becenevű fiatalember AH-s meghallgatását/kihallgatását örökítette meg. Szabó Bence később a Telexnek beszélt arról, hogy szerinte etikátlanul kérdezgették az informatikust, és sugalmazó kérdésekkel bombázták, miközben sokszor még a válaszát sem hallgatták meg.

Az érintett szó nélkül hagyta az elhangzottakat és vita sem alakult ki.