Simor András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zsarolása miatt mondott le az Ersténél 2024-ben – mondta a volt jegybankelnök szerdán az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
A Telex cikke szerint a műsorban Matolcsy Györgyről és az MNB vagyonáról kérdezték Simor Andrást, aki a beszélgetés végén Simor egy történetet mondott el arról, miért mondott le 2024 januárjában a bécsi Erste Bankban elfoglalt pozíciójáról. Felidézte, hogy 2020-ban választották meg az Erste Group Bank felügyelőbizottságának tagjává, majd hat hónappal azután lemondott, hogy újabb három évre megválasztották, de ennek okairól azóta nem beszélt a nyilvánosságban.
Állítása szerint 2023 decemberében megkereste az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován, és elmesélte neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ott is egy ablaktalan, szűk szobába, hogy telefonja leadása után közölje vele az egyik alelnök: ameddig Simor András az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságának tagja, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyarországi leányvállalattal. Az illető a pénz- és bankügyi felügyelet vezetője volt.
„Lefordítottam magyarra, ezt én úgy hívom: zsarolás”
– mondta Simor András, majd hozzátette, hogy szerinte ez hivatali visszaélés.
Hozzátette, az eset karácsony előtt történt, és az MNB az év végén „szokatlan adatokat” kért az Erste Magyarországtól egy vizsgálat keretében. Amikor érdeklődtek, hogy mi ez az egész ebben a szokatlan időpontban, annyi választ kaptak az MNB-től, hogy „a te főnököd pontosan tudja, hogy mit kell mondania az én főnökeimnek, hogy ez az egész abbamaradjon”. Simor ezek után mondott le, feljelentést nem tettek, mert nem tudták volna bizonyítani az esetet.
A jegybank korábbi alelnöke közölte, hogy Simor Andrásnak az osztrák Erstében betöltött tisztségével összefüggő döntésekre neki nincs és nem is volt ráhatásaReagált Simor András nyilatkozatára az Erste, állítása szerint több alkalommal is megkérdőjelezhető bánásmódnak volt kitéveMegszólalt Matolcsy György, szerinte megalapozatlan vádak érték, áll a vizsgálatok eléAz adásban szó esett Matolcsy György szerdai leveléről, amelyben Simor szerint „annyi hazugság van, hogy az emberben felmegy a pumpa”. A volt jegybankelnök szerint nem igaz, hogy Matolcsynak ne lett volna jogköre beleszólni az alapítványok működésébe. A 2024-es mérleg szerint 13 milliárd a vagyon, „hiába állítja Matolcsy, hogy a 280 milliárd megvan. Állítani mindenki tud valamit, csak bizonyítani nem tudja” – jegyezte meg.
„Rossz hírem van Matolcsy György számára, a számviteli szabályok azt mondják, hogyha egy befektetés tőzsdén van, akkor a tőzsdei árfolyamon kell – nem lehet, hanem kell – értékelni a könyvekben” – kommentálta Matolcsy azon kijelentését, miszerint nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetést. Szóba került az MNB székháza is, Simor szerint amikor ő ott dolgozott, a Matolcsy által felsorolt célokat anélkül is kiszolgálta az ingatlan, hogy ráköltöttek volna négyzetméterenként 8 millió forintot, összesen százmilliárdot.
Jegybankelnöki aranybudi, VIP-szint, milliós narancsprés – Újabb részletek derültek ki az MNB-székház százmilliárdos felújításárólAz Állami Számvevőszék tavaly tett feljelentést, miután a megállapítás szerint Matolcsy György jegybank elnök vezetése alatt az alapítványi vagyon kezelésével megbízott Optima Zrt. átláthatatlan céghálón keresztül, rosszul fektette be az adófizetők pénzét, a cég saját pénzügyi beszámolójából pedig kiderült, hogy a kár mintegy 270 milliárd forint volt 2024-ben. Világossá vált az is, hogy az alapítványi vagyon egyik legnagyobb haszonélvezője a volt MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám és híres-neves, rongyrázó luxuséletmódot élő baráti köre volt.
A 444 írta meg nemrég, hogy Matolcsy Ádám a választás előtt Dubajba szállíttatta legértékesebb vagyontárgyait, ő azonban néhány napja valótlannak nevezte az értesülést. Azt is állította, hogy semmilyen formában nem vett részt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi ügyeiben, és az alapítványi vagyonból semmi sem hiányzik.
Eközben kedden kiderült, hogy a Legfőbb Ügyészség magához vonta a rendőrségtől az MNB ügyében folytatott nyomozását. Magyar Péter erre hamar reagált, és teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy a legfőbb ügyész „megvárta, amíg a jegybank kirablói lelépnek a lopott szajréval, és eközben semmit nem tett ennek megakadályozására”. A leendő miniszterelnök egyúttal jelezte: Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyésznek is vállalnia kell a felelősséget, „május 31-ig tud magától távozni a hivatalából”.
Ügyészségi hatáskörbe vonta a Legfőbb Ügyészség az MNB-t érintő nyomozást Matolcsy Ádám: Ha vizsgálódnak a hatóságok, együttműködöm
