„Az egész Platonov fáj” – mondja maga Platonov (Bodoky Márk) Árvai György a hatvanas-hetvenes éveket idéző díszletében a Miskolci Nemzeti Színház egyik kamarajátszóhelyének színpadán. Anna Petrovnánál (Mészöly Anna) könyvespolcok, értelmiségi fogadóhelynek berendezett szobabelsőben kezdődik Csehov klasszikusa. Ritmusában kissé lassan indul el a dráma, hogy aztán a végére kellően felpörögjenek az események. Senki sincs a helyén, mindenki frusztrált, boldog szeretne lenni, de inkább boldogtalan, ezt a csehovi alapképletet bontja ki később kellő árnyaltsággal a Keszég László által rendezett előadás. Elsőre több szempontból ellen szereposztásnak tűnik Bodoky Márk Platonovja. A valóban már többször bizonyítottan rendkívül formátumos fiatal színésznek kell eljátszania a jobb sorsra érdemes falusi tanítót, akit a környezetében lévő nők mindegyike a maga módján meg akar menteni. De ez a kísérletük látványosan kudarcba fullad. A már említett Mészöly Annán kívül a Szofját játszó Czvikker Lilla, a Grekovát alakító Baranyi Emma és nem utolsósorban a feleségét adó Rudolf Szonja is minden eszközt bevet azért, hogy ne tragédia legyen a vége. De végül kudarcot vallanak. Platonov életműve a környezete és önmaga tönkretétele lesz és ezzel szemben a férfiak, az orvost játszó Farkas Sándor és a jó barátot alakító Feczesin Kristóf is tehetetlenek. Kisebb szerepekben Salat Lehel, Tóth Dominik, Keresztes Sándor, Kincses Károly, Lajos András, Puskás Balázs és Kerekes Valéria is megmutatja, hogy nem a szerep nagyságától függ, hogy erős karakterrel tudjanak jelen lenni egy Csehov drámában. Minden lehetne jó is, mégis valami elromlik, ezzel a sajnálatosan állandóan ismétlődő jelenséggel szembesíti a nézőt a méltán sokat játszott szerző első darabja.
Csiky Gergely Buborékok című művét a Mohácsi testvérek írták át nagyon is aktuális „keserű komédiává”, melyet Rusznyák Gábor rendezett meg. Az átiratot már játszották több színházban, most a miskolci társulat tagjai mutathatják meg, hogy mennyi színészi lehetőséget kínál ez a nyelvileg olykor provokatív, szarkasztikus beszólásokkal teletűzdelt szöveg. (Dramaturg: Rusznyák Gábor.) A történet egyszerre mutatja meg egy nagy család etikai anomáliáit, szétesését és a köz- és üzleti élet morális visszásságait. Darvay Botond nagyszínpadi tere rendkívül impozáns, egy hatalmas csillárral, amely egyszer majdnem le is zuhan. Tihanyi Ildi jelmezkölteményekkel ajándékozza meg főként a színésznőket. De mindegyik karaktert meg lehet fejteni a ruhákból is. Miskolcon azonban nem elégszenek meg a hatásos térrel és jelmezekkel, az önmagukat és egymást is helyzetbe hozó színészek is sokat hozzátesznek a szórakoztató, egyben jól elgondolkodtató estéért. A nemrégiben Kossuth-díjjal kitüntetett Gáspár Tibor földbirtokosa bravúrosan sokszínűen és önironikusan ábrázolja, miként fáradt bele és miként bukott el abba a küzdelembe, hogy összetartsa a családot. A feleségét játszó Máhr Áginak más eszközei vannak erre, de ezek is csak látszólag és rövid ideig működnek. Lányaik, Mészöly Anna, Czvikker Lilla és Mikita Dorka Júlia, illetve fiaik, Börcsök Olivér és Tegyi Kornél nem tudnak önmaguk lenni, életük szerepjátszásba és látszólagos tevékenységek gyakorlásába fullad. Bodoky Márk féltékeny vízügy tanácsosa, a földbirtokos házaspár veje egy idő után önmaga karikatúrájává válik. Feczesin Kristóf Csupor Aladárja, aki élőkép rendező, leginkább kabaréfigura, de a legszórakoztatóbb karakter Fandl Ferencé, aki Marosán Demeter intézőt személyesíti meg virtuóz humorral és energiával. Prohászka Fanni szobalánya sokáig néma, de amikor megszólal, képes meglepetést bejelenteni. Az előadás arra int, nagyon vigyáznunk kell arra, hogy az ambíciónk, a vágyaink, illetve a döntéseink ne váljanak a szélben szétpattanó buborékokká. Muszáj lenne a belső tartalomra és az érvényességre is figyelnünk.
Infó: Csehov: Apátlanul (Platonov) Rendező: Keszég László. Mohácsi Testvérek Csiky Gergely műve alapján: Buborékok. Rendező: Rusznyák Gábor
