Robert Brovdi, az ukrán drónerők parancsnoka szombaton elismerte, hogy az egységei hajtottak végre támadást a Leningrádi régióban lévő Viszockij kikötő ellen, ahol a Lukoil orosz olajcég egy terminálja fekszik. Hozzátette, hogy erőik előző éjjel a Szamara régióban lévő Novokujbisevszk és Szizrany város finomítóira is lecsaptak, immár sokadszor a háború során. „Tegyük újra naggyá az orosz olajat” – írta nyilvánvaló szarkazmussal a Telegramon Robert Brovdi, bírálva az Egyesült Államok döntését, hogy egy átmeneti mentesség meghosszabbításával továbbra is lehetővé teszi, hogy a világ egy-egy országa tengeri szállítású orosz kőolajat vásároljon.
Robert Brovdi egyébként felidézte a balti-tengeri Primorszkban, Uszty-Lugában, valamint a fekete-tengeri Seszhariszban és Tuapszéban található orosz olajterminálokra mért közelmúltbeli csapásaikat is. Az Ukrajna határaitól nem egyszer több ezer kilométerre végrehajtott támadások jól mutatják, mennyit fejlődött az ukrán drónok csapásmérő képessége az elmúlt hónapok alatt.
Eljött a drónok totális háborúja, és az ukránok most új fejezetet akarnak nyitniAz orosz kőoolaj- és földgázipari létesítményekben április első felében keletkezett hatalmas károk arra késztették a Putyin-rezsimet, hogy megpróbálja elrettenteni az Európát a nagy hatótávolságú ukrán drónok gyártásának támogatásától. Az orosz védelmi minisztérium szerdán megfenyegette az európai vezetőket, hogy lépéseik „belerángatják országaikat" a háborúba. A tárca egyúttal közzétette a közös fegyvergyártásban részt vevő európai cégek listáját, amelyen két cseh vállalat is szerepel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetője az üzenethez hozzáfűzte, hogy az „az orosz hadsereg potenciális célpontjainak listáját” tartalmazza.
A cseh külügyminisztérium tiltakozásul bekérette Oroszország prágai nagykövetét, más érintettek ugyanakkor nem reagáltak a fenyegetésre.
Németország előző nap írt alá megállapodást arról, hogy 300 millió eurót fektet be Ukrajna nagy hatótávolságú csapásmérő képességébe, továbbá ötezer közepes hatótávolságú támadó drón gyártásába, amelyeket az orosz utánpótlási vonalak ellen fognak bevetni. Norvégia hasonló szerződést írt alá drónok közös gyártásáról, illetve 560 millió eurót adott a frontvonalak drónokkal történő támogatására. Hollandia 248, Belgium pedig 85 millió millió eurót ígért az orosz hadsereg rámadásai ellen 2022. február 24. óta védekező Ukrajna támogatására.
Nagy hatótávolságú rakéták közös gyártásába kezd Németország és UkrajnaJelentések szerint a világ száz legnagyobb olajtársasága, köztük az orosz Gazprom, 23 milliárd dollár profithoz jutott márciusban az iráni háború miatt, amely globális kőolajellátási válságot váltott ki. Oroszország azonban azt tapasztalta, hogy ennek a bevételnek a nagy része elpárolgott Ukrajna termináljait és szárazföldi infrastruktúráját célzó ukrán támadások miatt. A Reuters arról számolt be, hogy
Oroszország a potenciális profit 40 százalékát bukta, Ukrajna legkevesebb napi kétmillió hordó kőolaj exportjának lehetőségét tette tönkre.
A már említett célpontokon kívül nemrég két orosz fúrótornyot ért ukrán csapás a Kaszpi-tenger északi részén, két szivattyúállomást Volgográdban és a Krasznodari határterületen, egy olajraktárt Moszkvától északnyugatra fekvő Tver városában, a Cserepoveci Azot ammóniagyárat a Volga régióban és a Szterlitamak petrolkémiai üzemet a Baskíriai Köztársaságban.
Szerhij Beszkresznov ukrán védelmi miniszter-helyettese mindezek kapcsán ismét rámutatott, hogy Oroszország nem tud elegendő légvédelmi rendszert gyártani hatalmas területének védelmére. Ukrajna ezzel szemben 2025 óta úgy fejleszti hadiiparát, hogy nyugati felszerelés és engedély nélkül is képes legyen csapást mérni az orosz hátország célpontjaira.
