önkormányzatok;városok;Tisza Párt;

Szolnok azt várja az új kormánytól, hogy az idei szolidaritási adót ne vonja el;

Megbecsülést és függetlenséget várnak a leendő Tisza-kormánytól a magyarországi települések

Maradjon a gépjárműadó a településeknél, kapják vissza a személyi jövedelemadó egy részét, működtethessék az oktatást, ha akarják, és ne legyen alá-fölé rendeltségi viszony az állammal – a többi között ezt várják polgármesterek a leendő Tisza-kormánytól.

– Az önkormányzatiságot a demokratikus állam alapintézményének tekintjük. Biztosítjuk a helyi közösségek önrendelkezését. Ez nem csupán igazgatási kérdés, hanem a szabadság gyakorlati formája: annak a biztosítéka, hogy a döntések ott szülessenek, ahol az emberek hétköznapi élete zajlik – a többi között ezt tartalmazza a Tisza Párt programjának azon része, amely a helyi, települési közügyekre, az önkormányzatok működésére vonatkozik.

A leendő kormánypárt még a választás előtt azt írta: vállaljuk, hogy az állam az önkormányzatok stabil, átlátható és szakmai alapokon működő partnere lesz. A korábban elvont feladatokat, hatásköröket, intézményeket és ezzel párhuzamosan a szükséges forrásokat visszaadjuk az önkormányzatoknak. A szolidaritási hozzájárulást átalakítjuk, csökkentjük annak mértékét, átláthatóbb és méltányosabb lesz, a befizetési kötelezettségeket a valós helyi adottságokhoz igazítjuk. Átlátható módon bemutatjuk, hogy mely települések támogatására fordítjuk a befolyt összeget. Felülvizsgáljuk a helyi adók és az átengedett központi adók körét. Évente legalább egyszer összehívjuk az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanácsot. Azt is ígérték: felülvizsgáljuk a járási hivatalok feladatkörét; a helyben hatékonyan megoldható ügyeket visszavisszük a településekhez vagy társulásaikhoz. Felszámoljuk az állami és önkormányzati tulajdonviszonyokban uralkodó káoszt.

Országszerte megkérdeztünk több polgármestert, – falvak, kisvárosok, megyeszékhelyek vezetőit – szerintük melyek lennének a legsürgetőbb lépések ahhoz, hogy valóban úgy érezzék: náluk, a helyi szinteken is elkezdődik a rendszerváltás.

Kiszámíthatóságot, feladat alapú normatívát, megbecsülést és függetlenséget várunk, illetve azt, hogy a pályázati pénzeket végre ne „pofára” adják – mondta lapunknak Jakab Ernő, az ezer lelkes Heves megyei Feldebrő független polgármestere, aki elárulta azt is: jó maga a kezdetektől a Tisza Párt közigazgatási munkacsoportjában dolgozik, az önkormányzatokról szóló fejezet tehát részben az ő ötletei, javaslatai alapján is körvonalazódott. Szerinte a kötelező feladatokra kapott állami normatíva rendezése az egyik legsürgetőbb feladat, hiszen egyes települések már-már a „végnapjaikat élik” ezen a téren. Feldebrő esetében például a gyermekétkeztetés dologi kiadásai 20 millió forintba kerültek tavaly, ehhez képest 6-8 milliót kaptak rá a kormánytól.

A Feldebrőnél nagyságrendekkel nagyobb és népesebb Érden a legfontosabb a gépjárműadó korábban rájuk eső részének visszaadása lenne – fogalmazott László Ferenc, az érdi önkormányzat kommunikációs munkatársa. Ez korábban helyi adóként teljes mértékben a településeké volt, aztán előbb a felét, majd a hatvan százalékát vette el az állam, míg végül a koronavírus-járvány idején rekvirálta az egészet, és ígérete ellenére azóta se adott vissza belőle egy fillért sem. Erről Csőzik László, a város polgármester korábban beszélt Magyar Péterrel, aki a szóvivő szavai szerint nem zárkózott el attól, hogy ez visszajár a településeknek. Érd a szolidaritási adót is újragondolná, valamint a Versenyképes Járások Programot is átalakítaná, nagyobb hozzájárulást kérve az államtól a települések által összeadott összeghez.

A legégetőbb feladat a helyi kórház és egészségügyi alapellátás normális kialakítása és működtetése − mondta a keszthelyi polgármester

Ugyanezt erősítette Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere, aki szerint ezek miatt az elvonások miatt évek óta legfeljebb a működésre elegendő a költségvetésük, a saját fejlesztéseket, út- és intézményfelújításokat le kellett állítaniuk. A polgármester tegnap jelezte azt is: nem utalják át a szolidaritási hozzájárulás aktuális részét, hogy ne a leköszönő kormány döntsön annak felhasználásáról.

Keszthely számára a legégetőbb feladat a helyi kórház és egészségügyi alapellátás normális kialakítása és működtetése – mondta Tóth Gergely, a város vezetője. Észszerű megoldást kellene találni a Festetics-kastély helyzetére is: vissza szeretnék kapni az ikonikus ingatlant, amit egy szakemberekből, illetve a Festetics-család tagjaiból álló alapítvány működtetne.

Györfi Mihály, Szolnok első embere korábban már bejelentette: a Tisza-kormány megalakulásáig nem fizetik be önként az államkasszába azt a 2,7 milliárd forintot, amit szolidaritási adó címén elvon tőlük az állam, mert az Orbán-kormány nem tudta bebizonyítani eddig, hogy a pénzt valóban a város és térsége fejlesztésére fordítanák. Most lapunknak kifejtette: azt várnák el az új kormánytól, hogy az idei évi szolidaritási adót ne vonják el, mert ezzel lélegzethez jutnának az önkormányzatok. Az adónem mértékét pedig jó lenne, ha egységesen legfeljebb 15 százalékban szabnák meg a későbbiekben – mondta a polgármester.

– Azért választottuk meg április 12-én az új kormányt, hogy véget érjen az eddigi gyakorlat, hogy az önkormányzatok kifosztásából gazdagodnak meg valakik. Azért nem utaljuk át a mostani 2,7 milliárdot, mert nem szeretnénk, ha az ügyvivő Orbán-kormány megint eltüntetné a pénzt, hisz fogalmunk sincs arról, hogy ez hova kerül, és mire költik

 – tette hozzá. 

Szavai szerint az sem lenne rossz, ha visszakapnánk a gépjárműadót, mert azt minden évben utak, járdák felújítására fordíthatnák. Emellett fontosnak tartaná, hogy a személyi jövedelemadó egy részével újra az önkormányzatok rendelkezhessenek. Azok az önkormányzatok pedig, amelyek – mint Szolnok – képesek az oktatást menedzselni, s akarják is, ne csak az iskola épületét működtethessék, hanem a feladatot is visszavehessék.

– Az egyik legfontosabb, hogy szeretnénk a kormány és az önkormányzatok viszonyát rendezni, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok nem a kormány alá, hanem a kormány mellé rendelt szereplők. Azt a fajta alá-fölérendeltséget, ami az elmúlt időszakban kialakult, vagyis hogy az országgyűlési képviselő, mint egyfajta helyi kiskirály uralkodott a települések között, meg kell szüntetni, ezzel párhuzamosan viszont legyen meg a párbeszéd, a szakmai egyeztetés, az önkormányzatok, az érdekképviseleti szervezetek és a kormány között – mondta Máté Antal Nyírbátor polgármestere. Hozzátette: ez egy elvi, rendszerszintű kérdés, amit helyre kell tenni, de a bizalom szempontjából fontos. A másik kérdés szavai szerint értelemszerűen a finanszírozás, a pénzügyi kérdések, s ebben megerősítette az általunk megkérdezett többi polgármester szavait a kötelező feladatellátásról, illetve arról, hogy az állam mennyi saját bevételt hagyjon az önkormányzatoknál. Nem feltétlenül az a lényeg – mondta –, hogy többet kapjanak a települések, sokkal inkább az, hogy a finanszírozás igazságos és kiszámítható legyen. A harmadik kérdés pedig a hatásköröké, vagyis mi az, ami a településnél maradjon, s mi az, ami máshol van jó helyen.

Nem az a jó megoldás, hogy térjünk vissza a 2010 előtti állapotokhoz, mert a világ azóta már sokat változott, legyen szó akár két olyan fontos területről, mint az egészségügy vagy az oktatás. 

Lényeg, hogy az az önkormányzat, ahol erre megvan a szándék, szükségesnek érzi a helyi társadalom, működtethessen iskolát ugyanolyan feltételekkel és finanszírozással, mint például az egyházak. Van jó néhány olyan hatáskör, ami az elmúlt 16 évben átkerült vagy a járási hivatalhoz, vagy egyéb állami, kormányhivatali szervhez. Nem gondolom, hogy mindet vissza kell adni, mert valami tényleg akkor jó, hogyha egy kormányhivatali rendszerben van, de például a védőnői szolgálat tipikusan olyan, amit nem kellett volna elvenni az önkormányzatoktól – mondta.

Kérdésünkre, vajon a települési vezetők jó ötletnek tartanák-e egy önálló önkormányzati minisztérium létrehozását, többen azt felelték: ha a települési önrendelkezést fontosnak tartják, akkor éppenséggel furcsa lenne, ha éppen ők követelnének egy saját minisztériumot. A nyírbátori polgármester szerint például

ennél fontosabb lenne a kormányzaton belüli olyan feladatelosztás, hogy a minisztériumok önkormányzati kérdésekben ne tudjanak egymásra mutogatni.

– Addig az volt a nagy baj, hogy bizonyos kérdésekben a belügyminiszter, bizonyos kérdésekben a területfejlesztésért felelős miniszter, másokban pedig a pénzügyminisztérium térfelén pattogott a labda, s hiába lettek volna tervek, ötletek, ha ez utóbbi rendre elkaszálta azzal, hogy nincs rá pénz – fogalmazott.

A főváros valójában évekkel ezelőtt leváltotta a NER-t, de most a régi ellenzéket is süllyesztőbe küldte. A közgyűlésben ugyanakkor „kényszeredett képviselő-mozgatás” jöhet.