Kutyaszorítóba kerültek a magyar cégek. A gazdaság mindent összevetve immáron hét esztendeje a növekedésnek legfeljebb csak a halvány jeleit mutatja, azt sem mindig. Ugyanakkor az iránymutatónak tekintett, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozók minimálbére 2026-ban havi bruttó 322 800 forint lett. Ezért a bérnyomás változatlanul jelentős. Az ok kettős: a növekvő munkanélküliség mellett továbbra is több területen tapasztalható szakemberhiány. Emellett bár pillanatnyilag mérsékelt az évesített infláció, de ez a látszólag kedvező állapot hamarosan elillanhat. Bért emelni muszáj, viszont egy friss felmérés szerint erre csak a vállalatok 84 százaléka hajlandó, de leginkább csak 3-5 százalékos mértékben, amit a szakemberek inflációkövetőnek tartanak. A versenyképes bérezés viszont ma már nem jelent előnyt, ez az alapfeltétel.
A vállalatok egy részénél már eddig is bajok voltak a jövedelmezőséggel, amit a megemelt bérek még tovább rontanak. Ezért a cégeknél elgondolkodhattak azon: mi legyen a béren kívüli juttatások stabil elemének tekintett cafeteria sorsa. Megnyugtató: ennek megszüntetése fel sem merült, létjogosultságát senki sem kérdőjelezi meg. Ám a cégek több mint kétharmada az idén nem emelte a keretösszeget.
A dolgozók is elismerik, hogy a cafeteria csak egy kiegészítő eszköze lehet az alapbérnek. Az álláskeresők számára viszont vonzóbb az a munkahely, ahol szabályozottan léteznek béren kívüli juttatások, mint ahol hiányoznak. Ott, ahol alacsonyak a bérek, létszükség a cafeteria, amely arra is ösztönzi az embereket, hogy rendszeresen elmenjenek nyaralni, vagy akár sportoljanak is. Bár eredetileg a lelki-kulturális szükségletek kielégítésére szolgált a közismert mondás, de a cafeteriára is igaz: nem csak bérből él az ember.