Már a fák sincsenek biztonságban, félő, hogy az Orbán-kormány az állami erdőket is alapítványoknak adja

Aggódnak az erdészek, attól félnek, ha nem lesz hatalomváltás, akkor a következő Orbán-kormány első lépéseinek egyike az lehet, hogy a meglévő huszonegy állami erdőgazdaságot alapítványoknak adja át. Ez Sopronban a tanulmányi erdőgazdaságnál már megtörtént.

A szándék előttem is ismert – mondta lapunknak Bóna Szabolcs, a Tisza Párt agrárszakértője, aki ugyancsak erdészektől értesült a feltételezett tervről, amit többek szerint a kormány még a választás előtt meg akart lépni, de ideje már nem maradt rá. Ha erre nem is, arra azonban igen – folytatta - hogy egy szenteste született törvénymódosítással a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, vagyis Lázár János alapítványa szerezze meg az addig a büntetés-végrehajtás által használt több ezer hektárnyi erdőt, legelőt, földet, szántót és egyéb területet. Mostanában a megmaradt állami vagyonból több minden alapítványoké lett, amiről az a véleményem, hogy ez így semmiképpen nincs rendben. Miként az sem, hogy az erdőgazdaságokat alapítványok kapják meg. Ezeket a vitatható ügyeket egy új kormánynak muszáj alaposan kivizsgálni - jelentette ki.

A parlament folyosóin idestova egy éve arról beszélgettek képviselők, hogy a döntéshozók zárt körében már felmerült az állami erdők koncesszióba adása – mondta meg Bencze János, a Jobbik országgyűlési képviselője, a mezőgazdasági bizottság tagja. Akkoriban figyeltük, hogy történik-e ezzel összefüggésben törvénymódosítás, de nem történt. Ugyanakkor, ha nem lesz kormányváltás, az erdőgazdaságok átalakítása bármikor megtörténhet - tette hozzá. Szerinte a leginkább az aggasztó, hogy már nem is koncesszióban, vagyis a határozott idejű üzemeltetési szerződésben gondolkodnak, hanem olyan alapítványi modellben, ami lehetőséget teremt az állami tulajdon átruházására.

Mindenfélét hallottam az állami erdőgazdaságok átalakításáról, de inkább arról szeretnék beszélni, hogy szerintem mi lenne a helyes út – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője, erdőökológus, akinek a véleménye az, hogy az állami erdőgazdaságoktól nem szabadna nyereséget elvárni. Hiszen nemcsak fakitermeléssel foglalkoznak, hanem a társadalom számára is igen fontos rekreációs szolgáltatásokat nyújtanak. Olyan erdőkben, ahol a természetvédelem elsődleges szempont, ott teljesen kizárt az intenzív, főként fakitermelésre irányuló gazdálkodás. Ez egyébként olvasható az erdőtörvényben és erről alkotmánybírósági döntés is született. A régi beidegződések alapján mégis sokan gondolják úgy, hogy az erdőgazdaságok a kivágott fából tartsák el magukat. Ezért lenne szükség szemléletváltozásra,

- mondta. Ez lehet költségvetési vagy uniós forrás, esetleg máshonnan érkező pénz, de ezt kitalálni már az erre hivatottak dolga. Rossz gyakorlat az is, hogy biomassza-erőművek nagy mennyiségű, értékes erdőből származó fát pazarló módon, 30-40 százalékos hatékonysággal égetnek el és lényegében a levegőt fűtik. Ez nem jó, úgy ahogy az sem, ami újból beszédtéma, hogy ezután állami tulajdonban lévő erdőgazdaságokat alapítványokba szerveznek ki. Egy esetleges ilyen lépéshez a szervezetünk nem adja támogatását.

Nem hagyjuk, hogy alapítványokhoz kerüljenek az állami erdőgazdaságok - jelentette ki Bükki Tamás, az Erdőszeretet Szövetség koordinátora. Az országos civil erdővédelmi közösségünk ezért nyilvánosság elé fogja tárni egy ilyen lépés káros következményeit és azt is, hogy a jelenlegi  részvénytársasági működési forma is erősen vitatható. A cégek állami erdőterületet kaptak úgy, hogy ezért semmit nem fizettek és a tevékenységük mégis nullszaldós, vagy veszteséges. Egy erdőgazdasági dokumentum adta tudtul, hogy egy cégnél kétezer forintra jött ki egy 50 éves fa kivágása, aminek az ökológiai értéke 50-70 millió forint - mondta. Nem csoda tehát, hogy az erdészetek jóformán egy fillérrel sem gyarapítják az államkasszát, miközben  a magyar erdőkből rohamosan fogy a közös vagyon, a fa, amitől csak néhány ember lesz gazdagabb.

Ezen muszáj változtatni, és legalább azt elérni, hogy az oltalom alatt álló helyek kivételek legyenek, ahol a gazdasági helyett csak a közjóléti, rekreációs és egészségmegőrző cél elérése lehet a kiemelt érdek - folytatta. Ezzel sok erdész is megszabadul attól a kellemetlen érzéstől, amit az elvárt mennyiségű fa kivágása okoz nekik. Tehát számos oka van annak, hogy új struktúra alakuljon ki. Azt az állam előbb-utóbb kénytelen lesz belátni, hogy az erdőkre, ugyanúgy mint az egészségügyre és az oktatásra kell a költségvetési keret, ami aztán kiegészíthető például karbonkredit kibocsátásából származó bevételekkel, vagy olyan pénzekkel, ami társadalmi összefogással a védett erdők megóvása érdekében biztosan előteremthető. Ily módon elkerülhető a 300 éves bükkösök kivágása a Börzsönyben, a Bükkben vagy a Zemplén hegységében.