Oroszország;Szijjártó Péter;Szergej Lavrov;VSquare;

Szijjártó Péter az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval 2025. november 28-án Moszkvában

VSquare: Szijjártó Péter a Putyin-rezsim érdekeiért lobbizhatott az Európai Unióban

A magyar diplomácia vezetője szankcionált orosz oligarchákat, cégeket és bankokat próbált levetetni a szankciós listáról.

Konkrét orosz érdekeket is képviselhetett az EU-s külügyminiszteri tanácskozásokon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – derül ki a VSquare cikkéből. A tényfeltáró portál feltárása szerint a magyar diplomácia szankcionált oligarchák, cégek és bankok lekerülését próbálta előmozdítani, részben a szlovák kormánnyal összehangoltan.

A VSquare keddi cikke szerint a magyar külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között jóval közelibb a kapcsolat annál, mint amit eddig sejteni lehetett. A tényfeltáró portál azt állítja, olyan hangfelvételekhez és átiratokhoz jutott hozzá, amelyek alapján Szijjártó Péter érzékeny uniós ügyekről adott tájékoztatást a Putyin-rezsimnek,  közben orosz szereplők levételén dolgozott az uniós szankciós listáról.

A VSquare egyik legfontosabb állítása szerint

Szijjártó Péter 2024 augusztusának végén, egy Szergej Lavrovval folytatott telefonbeszélgetésben arról beszélt, hogy a szlovákokkal együtt javaslatot nyújtanak be Aliser Uszmanov húga, Gulbahor Iszmailova levételére az uniós szankciós listáról. 

A VSquare által ismertetett beszélgetés azért különösen súlyos, mert Iszmailovát végül valóban levették a listáról 2025 márciusában, amikor Magyarország és Szlovákia a szankciók meghosszabbításának a vétójával gyakorolt nyomást Brüsszelre. Akkor Vjacseszlav Mose Kantor és Mihail Degtyarjov neve is eltűnt a listáról.

A VSquare szerint ez nem egyedi eset volt. Az oknyomozó portál azt írja, hogy egy másik, Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel folytatott beszélgetésben Szijjártó Péter arról beszélt, mindent megtesz az EU 18. szankciós csomagjának visszaveréséért, és igyekszik orosz bankokat, illetve más orosz entitásokat megmenteni a büntetőintézkedésektől. Ez azért illeszkedik a korábbi fejleményekhez, mert 2025 júniusában maga Szijjártó jelentette be, hogy Magyarország és Szlovákia blokkolja a 18. csomagot, hivatalosan az orosz energiaimport kivezetésére adott válaszként.

Nemrégiben a Washington Post arról írt, hogy Szijjártó Péter évek óta az uniós ülések szüneteiben adott tájékoztatást Szergej Lavrovnak a zárt tanácskozások részleteiről. A magyar külügyminiszter ezt előbb álhírnek nevezte, később viszont elismerte, hogy az EU-s találkozók előtt és után rendszeresen egyeztet külföldi partnerekkel, köztük az oroszokkal is, ezt teljesen természetesnek nevezte, ami azért sajátos, mert nem az EU megbízásából egyeztetett az oroszokkal. Az Európai Bizottság magyarázatot kért Budapesttől, Donald Tusk lengyel kormányfő pedig arról beszélt, hogy Varsóban régóta voltak ismereteik Szijjártó orosz kapcsolatairól.

A VSquare cikkéből tehát kiderül, hogy a Orbán-kormány egyes ügyekben tevőlegesen próbálhatta alakítani az uniós szankciós politikát a Putyin-rezsim érdekeinek megfelelően.

Az osztrák Zöldek szerint azonnali vizsgálatra van szükség, miután a magyar külügyminiszter orosz kapcsolatai és a német Alternatíva Németországért (AfD) politikusaival szemben élő hasonló gyanú után újabb biztonsági kérdéseket vetettek fel az Európai Unióban. Meri Disoski parlamenti képviselő azt akarja tisztázni, milyen következményei lehetnek az ügynek Ausztriában és az Európai Unióban is.