Több mint négyezer hibát találtak a méregdrágán felújított MNB-székházban, mozgó lépcsőkorlátról és csöpögő álmennyezetről is ír a szakvélemény

Tavaly ősszel derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehívta a Szabadság téri székházának a felújításáért felelős fővállalkozó, a Raw Development Kft. bankgaranciáját. A volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjához köthető Raw Development ugyanakkor nem értett egyet a jegybank új vezetőségének lépésével, ezért a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult jogorvoslatért. A TSZSZ azonban a jegybanknak adott igazat, és egy, a Telexhez most eljutott jelentésben dokumentálta, milyen hibákat hagyott a kivitelező.

A portál felidézi, a felújított székházba visszatérő munkatársak azt tapasztalták, hogy nem minden tökéletes a méregdrágán renovált épületben. A bankgarancia lényege, hogy egy, a fővállalkozóval együttműködő pénzintézet garanciát vállal arra: amennyiben szerződésszegés történik, a megrendelő, vagyis a jegybank lehívhatja a szerződésben meghatározott összeget. Ez tulajdonképpen egy biztosíték a megrendelőnek, ami a fővállalkozó fizetésképtelensége esetén is garantálja, hogy a megrendelő megkapja a szerződésszegés miatt neki járó pénzt.

Ilyenkor a pénzintézetnek mérlegelés nélkül fizetnie kell a megrendelőnek, és az összeget csak utólagosan hajthatja be ügyfelén, a fővállalkozón. A Raw Development azonban nem érezte jogosnak a bankgarancia lehívását, ezért a Telexhez eljutott iratok alapján a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult.

– írta a TSZSZ-nek írt levelében a cégtulajdonos Somlai Bálint, aki ezért sérelmesnek és jogalap nélkülinek tekintette a bankgarancia lehívását.

A TSZSZ feladata ilyenkor annak vizsgálata, hogy jogos volt-e a lehívás, és amennyiben igen, valóban olyan összegben történt-e, mint amire a szerződés alapján jogosult volt a megrendelő. A szervezet októberben megkezdte a vizsgálatot, melynek során helyszíni szemlét tartott a jegybank székházában. Ezután egy szakvéleményt adott ki TSZSZ, ami a Telexhez is eljutott, és amiből több érdekes részlet derült ki a fennmaradó hibákkal kapcsolatban.

A dokumentum szerint

Miután ezt jelezte a Raw Developmentnek, úgy állapodtak meg, hogy 982 darabot tavaly március végéig, 1262 darabot pedig tavaly április végéig fognak javítani. Mivel ezt nem sikerült tartania a cégnek, a jegybank egy póthatáridőt is kitűzött augusztus közepére, de addig az időpontig sem történtek meg a javítások. Az MNB ezért végül szeptember elején lehívta a Raw Development bankgaranciáját.

A dokumentum alapján a bank által vállalt garancia teljes összege 7,99 milliárd forint volt, és a jegybank nem is az egészet, mindössze egy 3,03 milliárd forintos részletét hívta le. A TSZSZ megállapította, hogy mind a bankgarancia lehívása, mind annak összege jogos volt, ugyanis 3585 hibát nem javított ki a Raw Development. Mint írták, az októberi hibalista sem tételszámában, sem összegszerűségében érdemben nem változott a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása óta.

A TSZSZ szerint az októberi helyszíni szemle során „egyértelmű volt a még fennálló hibák és hiányosságok nagy száma”, amik „súlya az esztétikai kishibától, az épület vagy annak valamely elemének rendszerszintű – koncepcionális, tervezési – összetett hibájáig kiterjedő, bár a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, de a mindennapi használat során eltérő mértékű zavarással járnak, illetve esetenként az üzemeltetési költségeket is szükségtelenül megnövelik”. A hibatételek költsége átlagosan 844 ezer forint volt, de

Itt a TSZSZ szerint az volt a gond, hogy a beépített szivattyúk nem voltak képesek a „rendszeren a kellő térfogatáramot biztosítani szabadhűtés módban”, ami miatt csak kompresszoros módban tudtak működni. A hiba az Uptime minősítést is befolyásolhatta. Ilyen minősítést jellemzően az adatközpontok szoktak kapni annak jelzésére, hogy mennyire megbízható az infrastruktúrájuk és milyen rendelkezésre állást tudnak biztosítani.

A szakvélemény mozgó lépcsőkorlátról, éjjel-nappal világító kültéri lámpákról, az ajtófélfák túlzott szintkülönbségéről is ír, míg az öltöző-zuhanyzó helyiségben vizet találtak a tusoló használata után. De azt is megállapították,

Emellett kisebb felületi sérülésekről, átgondolatlan kialakításokról, kisebb alkatrészek és izzók hiányáról, illesztési hibákról és hiányzó zárbetétről írtak a szakvéleményben. A székház főhomlokzatát is hibásként jelölték meg a dokumentumban, azt ugyanakkor nem részletezték, hogy mi volt vele a gond pontosan.

Mindez különösen annak fényében tűnnek elfogadhatatlannak, hogy mennyibe került a projekt kivitelezése. A 444 nemrég kiperelte a jegybanktól székházfelújítás dokumentumait, amikből kiderült az is, hogy míg anyagköltségre nettó 48,3 milliárd forint ment el, a többi 33,1 milliárd forintot a díjakra, elsősorban a munkadíjra kellett kifizetni. Ezen belül

• a legnagyobb tételt a járulékos költségek, tehát a szervezési-tervezési munkák jelentették 7,5 milliárd forinttal,

• a műemléki restaurátori munkák díjára 6,1 milliárd forintot szántak,

• a kőművesmunkákat és szigeteléseket magába foglaló építészeti feladatoknál 3,9 milliárd forintot fizettek a díjakra.

A több mint 33 milliárd forintnyi munkadíjat tehát egy olyan csapat tehette el, ami súlyos hibákkal együtt adta át a prémium alapanyagokból felújított épületet.