A jelenlegi helyzetben, amikor sokan reális esélyt látnak a kormányváltásra, nagy a lélektani nyomás a Tiszán kívüli ellenzéki pártokon és jelölteken – hangsúlyozta Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője, akit arról kérdeztünk, milyen politikai következményei lehetnek a visszalépéseknek, illetve annak, ha ez nem történik meg.
A nyomás – folytatta az elemző – nemcsak a közvélemény részéről érkezik, hanem bizonyára a politikusok személyes környezetéből is. Az egyéni visszalépésekben mindenképpen szerepet játszhat, hogy a jelöltek mérlegre tették: akarnak-e úgy a plakátokon szerepelni, hogy ellenzéki ismerőseik, barátaik is azt gondolják róluk, ártanak a kormányváltás ügyének.
A visszalépő pártok vagy egyéni jelöltek nyilván felmérték, hogy legjobb esetben pár százalékot szerezhetnének, közben viszont az ellenzéki választók elsöprő többsége számára népszerűtlenné válnak.
Rendkívül hálátlan szerep, ha azt kockáztatják, hogy felelőssé teszik őket, ha nem sikerül legyőzni a Fideszt – állapította meg Győri Gábor.
A közelmúltban a fővárosban a párbeszédes Szabó Tímea és az MSZP színeiben politizáló Vajda Zoltán lépett vissza, és ugyanígy tett Szegeden a szocialista Szabó Sándor, Salgótarjánban a szintén párbeszédes Berki Sándor, Karcagon a jobbikos Lukács László György is. Amikor a Demokratikus Koalíció kecskeméti jelöltje, Kopping Rita nyilvánosság elé állt azzal, hogy mégsem indul, azonnal kizárták pártjából. Aztán a DK maga jelentette be, hogy Budapesten visszalépteti Komáromi Zoltánt és Ternyák Andrást, Salgótarjánban pedig Godó Beatrixot.
Szabó Tímea bejelentette, hogy nem indul a parlamenti választásonÚjabb jobbikos, ezúttal Lukács László György frakcióvezető lépett vissza a képviselőjelöltségtőlDobrev Klára bejelentette, hogy három választókerületben visszalépnek a DK-s jelöltekA Momentum és a baloldali Jámbor András már tavaly nyáron közölte, hogy a kormányváltás elősegítése érdekében nem indul a választáson. A parlamenti pártok közül később az LMP és a Párbeszéd, még később az MSZP is hasonló elhatározásra jutott. (A Jobbik megpróbált országos listát állítani, de nem járt eredménnyel.) A csepeli Szabó Szabolcs az ajánlásgyűjtés során jutott arra a következtetésre, hogy részéről úgy korrekt, ha kiszáll a ringből. Az egykori hatpárti összefogásból egyedül a DK-nak van országos listája, parlamenten kívüli pártként pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak. (A Fidesszel, a Tiszával és a Mi Hazánkkal együtt csupán öt párt szerepel a szavazólapon.) A függetlenként induló négy MSZP-s jelöltből cikkünk írásakor még Hiller István és Kunhalmi Ágnes volt versenyben. Győri Gábor nem kalkulál azzal, hogy
akár a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, akár a Demokratikus Koalíció bekerülhetne a parlamentbe, ez a lehetőség csak a vártnál jóval alacsonyabb választási részvétel esetén jöhetne szóba.
Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy így lesz.
A kétfarkúak régóta rendszeren kívüli pártként határozzák meg magukat, a rendszertől függetlenül működnek. Feltehetően az is szempont számukra, hogy az egy százalék elérése esetén kapnak állami támogatást – mondta Győri Gábor.
A DK-ban sejthetően az a remény munkál, hogy egyszer majd összeomlik a Tisza: a szétesett párt darabjaiból annak van esélye több darabot begyűjteni, aki a porondon van. Csakhogy az elemző szerint a számítás aligha fog beválni.
Ha végül úgy alakulna, hogy a Tisza Párt nem tud egyben maradni, akkor is nagyobb a valószínűsége annak, hogy a maradványokat – egyelőre nem ismert – új szereplők tudják majd megszerezni. Az ellenzéki szavazók körében ugyanis megerősödött az a kép, hogy a régi pártok nem voltak képesek sikeresen helytállni az Orbán-rendszerben.
A Kutyapárt legalább következetes, ami a DK-ról kevésbé mondható el. A DK korábban nagyon is értette, hogy az ellenzéknek egységesen kell fellépnie a Fidesszel szemben – emlékeztetett Győri Gábor.
Kérdés, hogy az erkölcsi tőkéből politikai tőkét kovácsolhatnak-e azok a pártok, amelyek – ha nem is feltétlenül önként, hanem a körülmények hatására – úgy döntöttek, nem állítanak országos listát. Győri Gábor közölte: az elsőként visszalépő Momentum is tisztában volt azzal, hogy saját jogon aligha jutna be az Országgyűlésbe. Nem volt értelme elindulnia. Bár a Momentum ideológiailag is közelebb áll a Tiszához, mint például az MSZP, nem biztos, hogy előnyösebb helyzetben lesz a többieknél. Ellenzéki győzelem esetén „megnyílnak” ugyan pozíciók, de a Tisza eddig kategorikusan elzárkózott attól, hogy együttműködjön a 2022-es összefogás pártjaival és politikusaival. Úgy tűnik, ebből a stratégiából csak előnye származott. A Tisza semmit nem kért a többi ellenzéki párttól, de a választójogi rendszer megváltoztatásán kívül nem is ígért nekik semmit. Persze – jegyezte meg Győri Gábor –, ma még nem lehet megmondani, hogy amennyiben kormányra kerül, milyen logika vezeti majd a Tisza Párt döntéseit.
Tisza Párt: Eddig sem és ezután sem tárgyalunk más pártokkal
