feljelentés;Szabó Bence;Transparency International Magyarország;

Ligeti Miklós - Korábbi felvétel

Feljelentést tesz a Transparency International, amiért az ügyészség nem hajlandó nyomozni Szabó Bence állításai nyomán

Ha esetleg nem látnák azt, ami nyilvánvaló. 

Feljelentést tesz a Transparency International Magyarország, mert az ügyészség tegnap azt közölte, hogy nem foglalkozik politikai ügyekkel és sajtóhírekkel, így hivatalból nem indít büntetőeljárást a Szabó Bence rendőrszázados által jelzett visszaélések miatt – mondta a szervezet jogi igazgatója a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában.

A Legfőbb Ügyészség a Népszava kérdéseire küldött válaszban írt arról, hogy „politikai megnyilvánulásokat” nem kommentál.

Szerinte a kialakult gyakorlat rávilágít a bejelentővédelem hazai működésének hiányosságaira. Úgy értékelt, hogy az elmúlt években több olyan ügy is előfordult, amikor valaki korrupcióra vagy visszaélésre hívta fel a figyelmet, mégsem az állítások kivizsgálása történt meg, hanem magát a bejelentőt vették célkeresztbe.

Szabó Bence mellett példaként hozta fel Panyi Szabolcsot, aki azt vizsgálja, hogy a magyar külügyminiszter az EU-s tárgyalások szüneteiben rendszeresen egyeztet Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, valamint Bátonyi Pétert is, aki nyilvánosan beszélt arról, hogy „törvénytelenül engedélyeztek csókosoknak a műemléki rombolásokat”. Hozzátette, hogy utóbbi ügyében egy éven keresztül nem indult vizsgálat. Közlése szerint közös bennük, hogy „bátran, becsületesen és tiszteletre méltóan kiálltak”, ezt követően azonban az állam nem az általuk feltárt ügyekkel foglalkozott, hanem a hitelességük megkérdőjelezésére törekedett.

„A rossz hír hozóját lejáratják, alkalmatlannak bélyegzik, kirúgják, és büntetőeljárás indul ellene” – fogalmazott a jogász, aki szerint a hatóságok sok esetben jelentéktelennek állítják be a feltárt visszaéléseket, miközben a bejelentők viselik a meghurcoltatás következményeit.

A jogi igazgató az uniós szabályozást is kritikával illette. Kijelentette, hogy bár létezik irányelv a közérdekű bejelentők védelméről, az több szempontból hiányos, és Magyarországon sem megfelelően alkalmazzák. Kiemelte, hogy bizonyos területek, így például a nemzetbiztonság vagy a bűnüldözés, eleve kívül esnek a hatályán. Ligeti Miklós úgy véli, egy jól működő rendszerben elsőként a bejelentésben szereplő ügyet kellene kivizsgálni, és csak ezt követően vizsgálni, hogy a bejelentő megsértett-e valamilyen belső szabályt. Álláspontja szerint a közérdekű bejelentők számára „gyorsítósávot” kellene biztosítani annak érdekében, hogy az általuk jelzett problémákat mielőbb kivizsgálják. 

Ezzel szemben jelenleg „fordítva ülnek a lovon”: Szabó Bencét „csuklóztatják”, és már gyanúsítottként kezelik, miközben az általa feltárt visszaélések ügyében nem indult eljárás. Emiatt a Transparency International feljelentést tesz, a beadvány már elkészült, és rövid időn belül az ügyészség elé kerül. „Ha hivatalból nem látják azt, ami nyilvánvaló, akkor mi leírjuk nekik” – mondta, hozzátéve, céljuk az, hogy a hatóságok érdemben foglalkozzanak a felmerült gyanús ügyekkel.

Kettőnél kevesebb mandátum egyértelmű kudarc lenne a Tiszának, amely sokkal inkább háromban, de akár négyben is reménykedhet, bár a realitás alapján az ellenzéki tarolás komoly meglepetés lenne. Sorozatunk 21. része.