„Boldog és szabad szeretnék lenni” - írta fel a megrongált kormányplakátra egy tanárnő, gyanúsítás lett a vége

A rendőrség büntetőeljárást indított egy pedagógussal szemben. A gyanú szerint a tanárnő rongálást követhetett el azzal, hogy hat, korábban mások által megrongált plakátra közéleti üzeneteket fújt fel. Mivel a feliratokkal nem keletkezett további kár, és a cselekménynek nincs társadalmi veszélyessége, a tanárnő a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtott be az ügyészségen a gyanúsítás ellen.

A szervezet közlése szerint a pedagógus idén februárban, az egyik éjszaka egy óbudai kerítésfalnál festékszóróval módosította az ott elhelyezett ukrán- és Tisza-ellenes kormányzati plakátokat. A helyszínt tudatosan választotta ki, mert kifejezetten olyan plakátokat keresett, amelyeket korábban már megrongáltak. A Lajos utcai helyszínről a sajtó is beszámolt, hogy több ilyen állapotú plakát található ott. A pedagógus ügyelt arra, hogy kizárólag a már letépett, fehéren maradt felületekre írjon.

Szándékosan használta a folyóírást is, mert az alsó tagozatos gyerekek nevében kívánt tiltakozni, mivel szerinte nekik okozták az agresszív óriásplakátok a legtöbb kárt. 

- szerepeltek a feliratok.

A rendőrség elfogta a nőt, aki politikai véleményét a megrongált plakátokon fejezte ki. Nyolc órára előállították, lefoglalták a telefonját, és rongálás gyanújával hallgatták ki. Ezt követően a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, amely az utóbbi években több hasonló ügyben szerzett tapasztalatot.

Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje az ügyészségen támadta meg a rendőrségi gyanúsítást. A panasz szerint rongálás nem történt, mert ahhoz tényleges kár okozása szükséges, amit ebben az esetben nem állapítottak meg. A rendőrség is rögzítette, hogy a gyanúsított már sérült, részben leszakított plakátokra írt, így a tulajdonosnak egyébként is cserélnie kellett volna azokat.

A beadvány szerint a cselekmény azért sem minősül bűncselekménynek, mert nem jelent veszélyt a társadalomra. A nő véleményt fejezett ki, miközben nem sértette a tulajdonos - a kormány vagy a reklámcég - tulajdonjogát. A fellépés célja az volt, hogy tiltakozzon a kormányzati kommunikáció gyermekekre gyakorolt hatása ellen.

„Sokan és sokszor figyelmeztettek már arra, milyen káros hatása van a gyerekekre a kormánypártokhoz köthető gyűlölet- és félelemkeltő plakátoknak, üzeneteknek. Ügyfelem pedig tanárként minden nap tapasztalta, milyen félelmet és szorongást váltanak ki a gyerekekből ezek az üzenetek, ezért lépett fel velük szemben. Neki, mint ahogyan a Magyar Helsinki Bizottságnak is, valóban fontosak a gyerekek jogai. A gyerekeknek pedig joguk van a mesterségesen, aljas politikai megfontolásból gerjesztett félelemtől mentes gyermekkorhoz” - mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.