Orbán Viktor öt éve még relativizálta az államközi hírszerzést, most azonban súlyos sérelemként állítja be azt, hogy Szijjártó Péter lehallgatásáról szóló állítások kerültek nyilvánosságra.
A miniszterelnök egy hétfői Facebook-posztban azt írta, „egy kormánytag lehallgatása súlyos támadás Magyarország ellen.”
A kormányfő nem volt mindig ilyen szigorú. 2021. április 26-án az Országgyűlés ülésén – a párbeszédes Szabó Tímea kérdésére – a következőt válaszolta:
„Tehát ha valaki azt gondolja, hogy a hírszerzés meg a befolyásszerzés valami keleti dolog, akkor tévedni tetszenek. Ez az államközi életnek szerves része.”
Hozzátette, Magyarországon ezek a szolgálatok a parlament ellenőrzése alatt működnek, és képesek arra, hogy akár a nyugati, akár a keleti befolyásolási kísérletekkel szemben megvédjék Magyarországot és a magyar hazát.
A kontextus az volt, hogy a dán titkosszolgálaton keresztül az amerikai szolgálatok Angela Merkelt és a német kormányt is megfigyelhették. Bár formális logikai ellentmondás nincs a két állítás közt, azonban mindenképp figyelemre méltó, hogy az öt évvel ezelőtti megszólalásában Orbán Viktor milyen megengedően nyilatkozott a kérdésben.
Támadással védekezik az Orbán-kormány, hogy fedezze Szijjártó Péter kapcsolatát az oroszokkal„Kihez fordulnának segítségért, ha nem hozzám?” – Szijjártó Péter elismerte, hogy kérte Szergej Lavrov közbenjárását