Semmi nem mutatja meg annyira egy műfaj népszerűségét, mint hogy alig pár órával egy mindössze hatvanperces koncert után már azon megy a matek, az első becslések szerint egy 104 ezer fős közönség végeredményben mennyire mondható csekély érdeklődésnek. Ez is viszonyítás kérdése: Lady Gaga Rio de Janeiro híres Copacabana tengerpartján tartott ingyenes koncertje két és fél millió embert vonzott 2025-ben, amivel női előadóként rekordot döntött. De hát az popzene volt, a globális poppiac kulturális exportját pedig továbbra is döntően az amerikai zene uralja. Persze vannak kihívói, főleg az Egyesült Királyságból (Harry Styles például a kritikusok szerint jó eséllyel élete legsikeresebb fejezetébe kezdett bele nemrég megjelent új albumával), Kanadából (az idén Grammy-díjra jelölt Tate McRae a világ egyik legkeresettebb énekesnője), de kifejezetten rezeg a léc a spanyol ajkú előadók (például Bad Bunny, Rosalía) és nem utolsó sorban a K-pop előretörésével.
Utóbbiról egy, az Egyesült Államoknál közel százszor kisebb ország, Dél-Korea tehet, amelynek olyannyira sikerült nemcsak megtalálnia a saját hangját, hanem nemzetközileg is eladhatóvá tenni azt, hogy sorra indítják egyetemek, nyelviskolák a koreai nyelvi kurzusokat. Mindenki kedvenc nyelvtanulós telefonos applikációja, a Duolingo pedig 22 százalékos növekedést tapasztalt a koreaiul tanulók számában, mindössze egy év alatt. Közben rekordokat döntöget a Netflixen a K-Pop Démonvadászok animációs film (maga mögé utasítva például a Stranger Things befejező évadát), de nemcsak nézettségben. Egyik, Golden című betétdala februárban az első Grammy-díjas alkotás lett a K-pop műfajában. (Március közepén a legjobb eredeti betétdal Oscar-díját is elnyerte.) A dalt a film fiktív lánycsapata, a HUNTR/X adja elő, amelynek tagjait a valóságban EJAE, Audrey Nuna és REI AMI szólaltatják meg.
A K-pop jelenléte a legfontosabb nemzetközi zenei díjak körül is egyre látványosabb, akkor is, ha az előzetes várakozásokat nem minden esetben váltja díjakra. Az idei Grammy-díjátadón a műfaj különösen nagy esélyesnek számított, a Golden betétdala mellett a legjobb feltörekvő előadó kategóriában a KATSEYE nevű zenekarral. A kritikusok az esemény előtt hetekig biztosak voltak benne, a műfaj tarolni fog idén. Bár ezúttal nyert a latin pop, de hogy a világ legfontosabb zenei díjátadóján tényező, mutatja a K-pop globális hatását. Nemcsak az amerikai zenei piac bevehetetlennek tűnő várába volt képes betörni, hanem többek között Magyarországra is: a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetségének éves elemzésében az egyik leghallgatottabb zenekar a dél-koreai Stray Kids lett.
Ekkora nemzetközi érdeklődés mellett nem meglepő, hogy a streamingplatformok is azonnal rámozdulnak a BTS visszatérésére, hogy a K-pop világszintű népszerűségéért felelős zenekar koncertjét élőben közvetítse Szöulból szombaton, helyi idő szerint este nyolctól. Be is jött a terv: több mint 300 millióan követték a Netflixen egy olyan héttagú fiúegyüttes ingyenes koncertjét, amely bő 3 évig (a kiégés mellett többek között a sorkatonai szolgálat teljesítése miatt) nem lépett fel. A fiúk eközben a stúdióban sem dolgoztak sokat együtt: pályájuk csúcsán is legfeljebb időnként jelentkeztek egy-egy új dallal, hogy fenntartsák az érdeklődést. De láthatóan nemigen volt rá erre szükség. Azt, hogy a BTS úttörő volt a K-pop műfaj világszintű elterjedésében, nem felejti el a közönség: elsőként uralták az amerikai Billboard toplistát a műfajban és elsőként szereztek több Grammy-díjjelölést is – mindezt persze a „mellesleg” milliárdos hallgatottság és a teltházas világkörüli turné mellett.
Pedig a popot, rockot, hiphopot, sőt R&B-t és elektronikus zenét is ötvöző műfaj korántsem az elmúlt bő egy évtized trendjeiből nőtte ki magát: a második világháború után az amerikai kultúra, többek között a könnyűzene hatására már pislákolni látszott, 1992-ben pedig a Seo Taiji & Boys nevű együttessel országos szinten meg is határozta saját magát. Három évtizeddel később a K-pop már nem egyszerűen átvette az amerikai pop mintáit, hanem saját képére is formálta azokat. És ma már maga is az amerikai zeneipar egyik legerősebb kihívója a kulturális export piacán.
Még a lámpákról is csüngtek az emberek
Nemcsak egy új albummal, visszatérő koncerttel, hanem – mint utólag kiderült – rekordot döntő érdeklődéssel tért vissza szombat este a BTS. Az évekig javarészt csak szólóprojektekben működő zenekarra a helyszínen – az első becslésekkel ellentétben, a várakozásokat bőven meghaladva – több mint 250 ezer ember volt kíváncsi. Így a BTS szöuli koncertje a dél-koreai koncerttörténet egyik legnagyobb szabadtéri eseményévé vált. Az együttes így indította el visszatérő 34 állomásból és 88 fellépésből álló világkörüli turnéját, na meg jó reklámot csinált az alkalomra megjelent Arirang című albumának is. Nem mintha utóbbira szüksége lett volna: már az első nap kapásból 3 millió kelt el belőle. Az album címe a BTS jövőbeli ambícióit is tükrözheti: az Arirang egy népszerű koreai népdal címe is, amely a nehézségekből való kilábalásról szól. A többek között kiégés miatt szünetet tartó együttes koncertje megbénította a várost, amely kisebb-nagyobb felháborodást okozott a lakosok részéről, de talán most először fordult elő az ország életében, hogy ennek maga a városvezetés engedett teret. A kritikákra reagálva hangsúlyozták: a BTS kulturális hatása akkora, hogy erre az áldozatra kérdés nélkül hajlandóak voltak.
