A 2026-os magyar választási kampányban szintet lépett a politikai harc: a kormánypárti kommunikációs gépezetben nem csak rutinszerű eszközzé vált a mesterséges intelligenciával (AI) generált, lejárató célzatú videók bevetése Magyar Péter és a Tisza Párt politikusai ellen, hanem egyes értesülések szerint orosz támogatásokkal is készítik ezeket a képsorokat. Míg azonban itthon az AI politikai lejáratásra való alkalmazása a „mindent szabad” kategóriájába esik, addig Európa nyugati felén és a világ más tájain ugyanezért súlyos eurómilliókat, sőt, akár börtönbüntetést is kockáztatnának az elkövetők.
Az Európai Unió a 2024-ben elfogadott, és 2025 közepétől már élesben működő, teljes joghatással rendelkező AI Act a világ első átfogó, törvényi szintű szabályozása a téren. Ez a jogszabály kötelező érvényű norma minden tagállamban.
A rendelet 50. cikkelye előírja a kötelező „digitális vízjelezést”: minden olyan tartalmat, amit nem ember alkotott, vagy amit mesterségesen manipuláltak (legyen az kép, hang vagy videó), géppel olvasható és az emberi szem számára is látható módon meg kell jelölni.
A cél, hogy a felhasználó a tartalommal való találkozás első másodpercében tudja: amit lát, az nem a valóság lenyomata.
Kivételt csak a nyilvánvalóan művészi, kreatív vagy szatirikus tartalmak képeznek. Ez a kiskapu azonban politikai kampányban is van: ha egy videó deklaráltan paródia, a jelölés lehet diszkrétebb, hogy ne rontsa az élményt – de ez esetben sem maradhat el. Ha viszont a cél a lejáratás, a valóság meghamisítása (például egy politikus szájába sosem elhangzott mondatok adása), akkor nincs kibúvó.
A büntetés kifejezetten fájdalmas a rendelkezést megszegők számára. A tiltott AI-gyakorlatok alkalmazásáért (például érzelmi manipuláció) kiszabható bírság elérheti a 35 millió eurót, átszámítva a 14 milliárd forintot vagy a vállalat globális éves forgalmának 7%-át – amelyik magasabb. Még az „egyszerű” átláthatósági szabályok megsértése is 7,5 millió eurós büntetést jelenthet a szabályszegő pártnak vagy ügynökségnek.
Orosz portálok kezdték el terjeszteni azt az ukrán fenyegetésről készült kamuvideót, amelyik miatt Orbán Viktor gyorsan a lányait hívtaA végrehajtás érdekében az Európai Unió létrehozta az Európai AI Hivatalt, amely központilag koordinálja az ellenőrzést, de a végrehajtást a nemzeti hatóságok végzik. Ezek adott esetben lefoglalhatják a szervereket és vizsgálhatják a dokumentációkat. Ezt egészíti ki a digitális szolgáltatási törvény, a DSA, amely a nagy techóriásokat (Meta, YouTube, TikTok, X) kötelezi arra, hogy proaktív kockázatelemzést végezzenek a választási időszakokban. Ha egy platformon ellenőrizetlenül terjed a politikai deepfake, és a moderátorok nem lépnek közbe, a szolgáltató is felelősségre vonható.
A szigorú európai szabályozást közvetlenül egy drámai szlovákiai eset váltotta ki. A 2023-as pozsonyi választásokat megelőző kampánycsend alatt került fel az internetre egy hangfelvétel. Ezen állítólag Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) párt vezetője beszélgetett egy újságíróval arról, hogyan fogják manipulálni a választást, és hogyan emelik meg a sör árát. A felvétel hamis volt, de cáfolatra már nem volt idő. A felvétel vírusként terjedt a közösségi médiában, és elemzők szerint döntő szerepe volt abban, hogy a választást végül (ha csak hajszállal is) Robert Fico nyerte meg. Az eset után ébredt rá a kontinens, hogy egyetlen jól időzített, olcsó AI-hamisítvány képes megfordítani a történelem menetét. Az AI Act szigorítása részben erre a traumára adott válasz.
Milyen szabályozások léteznek más európai országokban?
Lengyelország
A választási törvény szigorúan tiltja a politikai deepfake-ek és mesterséges intelligencia által manipulált tartalmak felhasználását kampánycélokra. Az AI-alapú videók, hangfelvételek vagy manipulált képek terjesztése a kampányban jogsértésnek számít, és akár jelentős pénzbírsággal, illetve kampánytevékenységtől való eltiltással is járhat.
Olaszország
A római kormány 2025-ben próbálta megakadályozni a digitális vadnyugat terjedését, és a 132/2025-ös törvénnyel bevezette a világ egyik legszigorúbb deepfake-szabályozását. Az olasz büntető törvénykönyv új cikkelye kimondja: aki mesterséges intelligenciával olyan tartalmat készít vagy terjeszt, amely alkalmas mások megtévesztésére az adott esemény vagy személy valódiságát illetően, és ezzel kárt okoz, az bűncselekményt követ el.
A rosszindulatú deepfake terjesztése 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Ha a hamisítást lopott személyazonossággal, csalással, vagy különösen nagy nyilvánosság előtt követik el, a büntetés a skála felső határát súrolja.
Ez a lépés alapjaiban változtatta meg az olasz kampányokat: a politikai ellenfélről készült, kompromittáló hamisítvány „megrendelője” és kivitelezője ma már nem egy elhúzódó polgári perrel, hanem a rendőrségi nyomozással és börtönnel néz szembe.
Spanyolország
Madrid szintén pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő törvényt alkotott. A 2025 márciusában elfogadott szabályozás egyik legérdekesebb eleme, hogy kifejezetten tiltja a szubliminális, tehát a tudatalattira ható technikákat.
A spanyol jogalkotók tehát az egész kérdést abból a szempontból közelítették meg, hogy az AI nemcsak a képet hamisítja meg, hanem képes olyan pszichológiai trükköket alkalmazni, amelyekkel észrevétlenül befolyásolják a választókat,
szélsőséges érzelmi reakciókat (dühöt, undort) váltanak ki.
A büntetési tétel itt is az uniós szinthez igazodik: akár 35 millió euró is lehet. A törvény külön hangsúlyt fektet a gyerekek védelmére: tilos olyan AI-tartalmakat gyártani, amelyek veszélyes viselkedésre ösztönözhetik a fiatalkorúakat – ez a kitétel a TikTok korában különösen releváns.
Populisták módszere
A 2024-es EP-választások előtt Franciaországban és Belgiumban a szélsőjobboldali pártok (például a Flamand Érdek) előszeretettel használtak jelöletlen AI-tartalmakat. Természetesen nem hollywoodi szintű trükkökre kell gondolni, hanem olcsó, gyorsan gyártható hazugságokra: hamis migrációs helyzeteket ábrázoló képekre, állítólagos rendőrökre támadó tüntetőkre. A cél ezesetben ráaádsul az indulatok és a félelem felkorbácsolása volt.
Eközben érdekes jogi kísérlet zajlik Dániában és Hollandiában. Ők nem a választási törvényt módosítják, hanem a szerzői joghoz hasonlóan a „személyiségi jogokat” terjesztik ki radikálisan. Törvényjavaslatuk szerint minden személy kizárólagos jogot kapna a saját „digitális arcához” és hangjához.
Ha valaki deepfake-videót készít egy személyről az illető beleegyezése nélkül, az jogilag olyan, mintha ellopná a szellemi tulajdonát. A védelem ráadásul a halál után is tartana 50-70 évig,
ami megakadályozná azt a morbid, de egyre gyakoribb trendet, hogy elhunyt politikusokat vagy tiszteletre méltó közszereplőket „támasszanak fel” kampánycélokra, olyan szavakat adva a szájukba, amiket életükben sosem mondtak volna.
A keleti blokk
Romániában az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás 2024. decemberi eredményét. Az indoklás történelmi jelentőségű volt: a taláros testület kimondta, hogy a digitális technológiák és az AI átláthatatlan, manipulatív használata olyan mértékben torzította a választási versenyt és az esélyegyenlőséget, hogy az eredmény nem tekinthető legitimnek.
Ez volt a világon az első eset, hogy a „kibertér” visszaélései és a botfarmok működése miatt bukott el egy teljes választás. Az üzenet egyértelmű: ha a kampány a virtuális térben tisztességtelen eszközökkel zajlik, annak a valós világban is következménye lesz.
Összességében megállapítható, a szigorú jogszabályok ellenére a nyílt forráskódú AI-modellekkel ma már bárki generálhat profi hamisítványt. Holland jogi elemzések rámutattak a keserű igazságra: hiába van joga valakinek perelni, ha a videót egy anonim Telegram-csatornán osztották meg, a szerver pedig Oroszországban vagy egy offshore-paradicsomban van. Ilyenkor tehetetlenek az európai hatóságok.
Vadnyugat és vaskéz
Az Egyesült Államokban mivel az első alkotmánykiegészítése erőteljesen védi a szólásszabadságot, szövetségi szinten nehéz lenne egységes tiltást bevezetni. A hazugság önmagában nem mindig illegális, így alakult ki a jelenlegi kaotikus állapot, amelyben az egyes szövetségi államok saját kezükbe vették az irányítást. Texasban bűncselekménynek minősítették, ha valaki a választás előtti 30 napban készít deepfake videót a jelöltek lejáratására. Kalifornia lehetővé tette, hogy a jelöltek azonnali bírói végzéssel vetessék le a hamis tartalmakat, és kártérítést követeljenek.
Ugyanakkor akadnak kiskapuk, kivált, ha valaki arra hivatkozik, hogy az adott felvétel csak paródia. Amikor Elon Musk megosztott egy Kamala Harrisről készült, AI-val manipulált videót az X-en, amelyben a politikus saját magát nevezte alkalmatlannak, a vita azonnal fellángolt: ez vicc vagy választási csalás? Európában ez egyértelműen szabálysértés lenne a jelölés hiánya miatt, az Egyesült Államokbanviszont még mindig a közvita része.
Ázsiában Dél-Korea ment a legmesszebb, és talán szöuli vezetés találta meg az egyik leghatékonyabb megoldást. A „90 napos szabály” értelmében a választást megelőző három hónapban totális tilalom van érvényben az AI-alapú kampányvideókra. Nincs mérlegelés, nincs kibúvó a „paródiára”. A törvényhozók úgy ítélték meg (s ezt az említett szlovák példa alá is támasztja): mivel a kampányhajrában a választóknak nincs idejük nyomozni az igazság után, ezért az eszközt egyszerűen kiveszik a pártok kezéből. Akit rajtakapnak, akár hét év börtönnel is sújthatják.
