zöldek;Baden-Württemberg;Cem Özdemir;Friedrich Merz;

Cem Özdemir, a Zöldek csúcsjelöltje a március 8-i eredményvárón

Komoly figyelmeztetés Friedrich Merz kancellárnak, hogy nyertek a Zöldek Baden-Württembergben

Manuel Hagel és a CDU sokáig biztos befutónak tűnt Baden-Württembergben, a kampány hajrájában azonban a miniszterelnökjelölt több hibája is megingatta a párt előnyét.

A németországi Zöldek vasárnapi, Baden-Württembergben aratott győzelme sokkal több egyszerű tartományi választási eredménynél: ez az első komoly figyelmeztetés Friedrich Merz kancellárnak a német „szuperválasztási évben”. A CDU hónapokon át vezetett a közvélemény-kutatásokban, a kereszténydemokraták végül mégis alulmaradtak Cem Özdemir Zöldjeivel szemben. 

A végeredmény szerint a Zöldek 30,2 százalékot, a CDU 29,7 százalékot szerzett, miközben az AfD 18,8 százalékkal nagyot erősödött, az SPD történelmi mélypontra zuhant, a liberális FDP pedig kiesett a tartományi parlamentből.

Ez azért különösen rossz hír Merznek, mert Baden-Württemberg a német ipar egyik központja, az autógyártás és az export fellegvára, ahol a CDU joggal remélhette, hogy visszahódítja a miniszterelnöki posztot. Ehelyett a kancellár pártja országos kormányzati pozícióból sem tudta győzelemre váltani az előnyét. A kudarc azért fájdalmas, mert a választás a Merz-kormány első valódi politikai tesztje volt, és azt sugallja, hogy a berlini fordulat egyelőre nem győzte meg a választókat.

Manuel Hagel és a CDU sokáig biztos befutónak tűnt Baden-Württembergben, a kampány hajrájában azonban a miniszterelnökjelölt több hibája is megingatta a párt előnyét. Különösen rosszul jött egy régi videó előkerülése, amelyben Hagel egy diáklány külsejéről tett kínos megjegyzést. Ezt tovább rontotta egy iskolalátogatás, ahol félbeszakított egy tanárnőt, majd a hetedikeseknek szemléletesen, de hibásan magyarázta el az üvegházhatást. A jelenetből nagy gúnyolódás lett a közösségi médiában.

A vereség mögött azonban nem kizárólag helyi okok húzódnak meg. Az eredmény rávilágít az elégedetlenségre a Merz-kormány lassú gazdasági reformjai miatt is. 

A választók jelentős része még nem érzi, hogy a kereszténydemokrata-szociáldemokrata kabinet beindította volna a gazdaságot vagy világos irányt szabott volna az országnak. Ez azért veszélyes Merz számára, mert a CDU épp azzal az ígérettel tért vissza a hatalomba, hogy nagyobb hitelességgel, több renddel és gazdasági dinamizmussal vezeti majd Németországot. Ha már az első nagy tartományi megméretésen sem tud ebből politikai tőkét kovácsolni, ellenfelei könnyen azt a következtetést vonhatják le, hogy a kancellár lendülete megtört.

A következmények több szinten is súlyosak lehetnek. Először is nőhet a CDU vezetésére nehezedő nyomás, hogy élesebben különböztesse meg magát koalíciós partnerétől, az SPD-től, és határozottabban vigye végig a tervezett reformokat. Másodszor, a baden-württembergi eredmény felbátoríthatja a Zöldeket: azt üzeni nekik, hogy jó jelölttel, pragmatikus profillal és a berlini pártközponttól részben eltávolodva továbbra is versenyképesek. Harmadszor, az AfD erősödése figyelmeztetés arra, hogy a CDU két oldalról is szorításba kerülhet: a centrumból a Zöldek, jobbról a radikális jobboldal szívhat el szavazókat.

Ha a CDU nem tud gyorsan javítani a hitelességén, a kommunikációján és a reformok kézzelfogható eredményein, annak Merzre nézve is súlyos következményei lehetnek és a koalíció egységét is fenyegetné.

A keményvonalas Modzstaba Hameneijel iráni szempontból is csak az egyik baj, hogy nem érte el az ajatollahi rangot. A perzsa ország az 1979-es iszlám forradalomban éppen egy örökletes monarchiát, a sah rendszerét döntötte meg, így a „turbános dinasztia” felemelkedése a forradalom alapértékeinek elárulását jelenti.