Kicsinyesnek tűnik azt állítani, hogy ha valamit világszerte összesen több mint 5 milliárd órát olvastak a felhasználók 2025-ben, az végül is nem egy rossz eredmény: de tényleg csak nem rossz, egyáltalán nem kimagasló vagy kivételes, ha a világ első számú információ forrásának címéért megy a verseny. Márpedig a Wikipédia 25 éve, ha hullámzó vehemenciával is, de ezért küzdött, főleg, miután eredeti formájából, a tudományos szakértelemmel ellenőrzött Nupédia buborékjából igazi növekedésnek indult azzal, hogy az alapítók megteremtették annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett bárki szerkeszthesse ezt az online enciklopédiát. Annak ellenére, hogy ennek gyerekbetegségeit (a fals információk engedélyezését, elfogult írásmódot) különböző szabályokkal és a szerkesztési rendszer fejlesztésével (tapasztalt szerkesztők előtérbe nyomásával) viszonylag korán igyekeztek a fenntartók orvosolni, az oldal azért sokak fejében megmaradt a tudományosnak beállított, konyhanyelven megfogalmazott félinformációkkal teletömött felületnek, amelyre egyenesen ciki hivatkozni.
Nem mintha ez láthatólag bármikor is érdekelte volna a felhasználókat: az éves szinten több milliárdos látogatói bázis a népszerű keresőmotorok (a Google vagy korábban a Yahoo) mellett azt mutatja, hogy ha gyors információra volt szükség, azért a többség általában a kínosnak titulált Wikipédián talált magának bizonyosságot. Szóval mondhatni a szkeptikus hangok ellenére elég jól túlélt a közel három évtized alatt, amely sikerszériát most igazán a mesterséges intelligencia rengetheti meg. 2025-ben először került fel a világ tíz legnépszerűbb mobilos applikációja közé az AI-alapú asszisztens, a ChatGPT, sőt, előfordult, hogy bizonyos időszakokban még le is nyomott több népszerű közösségi média felületet is és ezzel együtt az információszerzés egyik első számú felületévé is vált. (Elemzések szerint többek között ennek köszönhető, hogy a Wikipédia látogatottsága is 8 százalékkal csökkent, amely milliárdos felhasználói bázis mellett kétségtelenül figyelmeztető jel.)
Ez annak ellenére volt többek számára nyugtalanító fejlemény, hogy a ChatGPT alapvetően hozott anyagból dolgozik: a válaszait részben a Wikipédiáról gereblyézi össze, de hát gyakran pontatlanul, hibás következtetésekkel, előszeretettel hivatkozások nélkül. Amely különösen veszélyes, ha egészségügyi tanács miatt fordulnak hozzá a felhasználók: a Nature Medicine tudományos szaklap februárban tette közzé kutatásának eredményeit, amely szerint a kifejezetten az egészségi állapot felmérésében segítő ChatGPT Health az esetek mintegy felében képtelen volt felismerni, hogy a beteg a tünetek alapján sürgős kórházi ellátásra szorult volna. Az ilyen esetek miatt is egyre többen ismerik fel a kontrollálatlan AI veszélyeit és támogatják a hagyományosabb információszerzést, amit az is jelez, hogy a Washington Post 2025 augusztusában már arról írt, a Wikipédia szerkesztői gőzerővel igyekeznek kiszűrni egyre több olyan szócikket, amelyeknél nem létező hivatkozások jelennek meg egy gyanúsan AI-vel írt szövegnél vagy hogy a felület finanszírozását biztosító Wikimedia Alapítványnak 2025-ben 184 millió dolláros támogatást sikerült összekalapoznia.
