Lassan nem tudunk egyébre gondolni, mint hogy Lázár János egyre kevésbé burkoltan a Fidesz ellen kampányol. Nem fogy ki a verbális magas labdákból: leszlovákozza a Tisza jelöltjét, a cigányokat vécét takarítani küldené. Vagy itt van ez a legutóbbi, amikor egy fórumon arról beszélt, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arra kérte őt, intézzen hárommilliós fizetést a férjének, Magyar Péternek.
Az egy dolog, hogy Lázár mondatokba foglalta az egyébként is láthatót, azt, hogy ha a terített asztalhoz kell valakit engedni, a Fideszen belül a haverság előrébb való, mint a rátermettség. Azt viszont nehéz elhinni, hogy egy olyan ember, mint az építési miniszter, aki a szavakra egyébként feltehetőleg úgy tekint, mint fegyverekre, amelyek a játszmákban az ő győzelmét hivatottak szolgálni, csacska, véletlen nyelvbotlásokra ragadtatná magát nyilvánosan, kamerák előtt. A kérdés inkább az, valójában mi ezeknek a - főként az utóbbi - kiszólásoknak a motivációja. Egyrészt talán a pártja felé üzeni vele azt, hogy melyik polcon látja önmagát, és azt, hogy ragaszkodik a saját mozgásteréhez. Aztán üzenet a Fidesz szavazói felé, hogy lám, az állampárt keblére ölel bárkit, aki a közös szekeret tolja. És nem utolsó sorban letekint az ellenzék felé egy vállrándítással: eddig is tudtátok, de semmit nem tehettek ellenünk.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője mindenesetre a jog mentén haladna. Megkérdezte Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, hogy miként értékeli a miniszter Magyarra vonatkozó kijelentését. Vajon hivatali, netán korrupciós bűncselekmény történt? Nagy az írásbeli választ igénylő kérdést feljelentésként értékelte, azt elbírálás végett a Központi Nyomozó Főügyészségnek továbbította.
Komolyabb tétet mernénk arra tenni, hogy mi lesz a vizsgálat konklúziója.