A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ), a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) elnöke, valamint a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége is csatlakozik a vasutasok és BKV-sok harcához a korkedvezményes nyugdíj visszaállításáért – vette észre a Portfolio.
A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) a Facebook-oldalán jelentette be, hogy – mint a Rendvédelmi és Közszolgálati Szakszervezetek Védegylete Szövetség tagja – hétfőn, csatlakozva a VSZ – Vasutasok Szakszervezete által elindított kezdeményezéshez,
a Belügyminisztérium felé megkereséssel élt, a korkedvezményes nyugdíj – vagy annak egy korszerűbb változata – visszaállításának érdekében.
A poszthoz csatolták a Pintér Sándor belügyminiszterhez címzett levél szövegét, melyet Tóth Zoltán r. alezredes, a Rendvédelmi és Közszolgálati Szakszervezetek Védegylete Szövetség elnöke írt alá. Ebben az áll, a szövetség – a tagjai és szövetségesei felhatalmazása alapján a hivatásos rendőri állomány, a hivatásos katasztrófavédelmi tűzoltói állomány, valamint az Országos Mentőszolgálat állománya nevében – kezdeményezi a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének visszaállítását az érintett hivatásos állomány tekintetében.
A közelmúltban több közszolgálati ágazat kezdeményezte a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerének felülvizsgálatát; a szövetség álláspontja szerint a kérdés a hivatásos rendőri állomány, az Országos Mentőszolgálat és a hivatásos katasztrófavédelmi tűzoltó állomány tekintetében is halaszthatatlan, és a közbiztonság és a közszolgáltatások fenntarthatóságának egyik alapvető feltétele.
„Álláspontunk szerint a rendőri, tűzoltó és mentőszolgálati munkakörök olyan fokozott fizikai, pszichés és felelősségi terheléssel járnak, amelyek objektíven indokolják a korábbi korkedvezményes rendszer – vagy azzal egyenértékű kompenzációs mechanizmus – visszaállítását”
– hangsúlyozzák.
A levél szerint a visszavezetés legfőbb indokai a következők:
kiemelt felelősségi szint,
fokozott fizikai és pszichés terhelés,
társadalmi érdek,
életkilátások és foglalkozási ártalom,
munkaerő megtartás és toborzás,
szervezeti fenntarthatóság.
„A témában az egyik társszakszervezet komplex kutatást végzett, amelyet a Belügyi Tudományos Tanács is támogatott és amely téma jelenleg is szakmai egyeztetés alatt áll a rendészeti szervezeteknél” – áll a levélben.
