„Jelenlegi formájában meg kell szüntetni a magyarországi közmédiát”

A M1 Híradójának nézettsége 2010 óta a harmadára csökkent és átlagosan 2,7 százalék volt 2024-ben, ami körülbelül 200 ezer nézőt jelent. Ugyanakkor mégsem szabad alábecsülni ennek a jelentőségét, mivel Híradó híreit veszi át az összes közszolgálati rádió mellett a kereskedelmi rádiók nagy része, és ezeket sugározzák a különböző sportközvetítések szüneteiben is – hívta fel a figyelmet Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke aki egy évig tartó kutatásuk adatait ismertette „Propaganda helyett közszolgálat ‒ Az állami média jelene és jövője Magyarországon” című konferenciájukon csütörtökön.

Összehasonlításképpen: az RTL Híradó közönségaránya ebben az időszakban 21,7 százalék volt. Az MTVA 2019-ben még 83 milliárd forintból gazdálkodhatott, ez 2025-re 166 milliárd forintra emelkedett. Horn Gábor szerint nincs még egy olyan terület, ahol az elmúlt években ilyen mértékben növekedett volna a költségvetési támogatás mértéke. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság indexe alapján Magyarország a 68. helyet foglalja el ebben a rangsorban, előttünk jár például Ukrajna (62. hely), Románia (55. hely), Szlovákia (38. hely), Lengyelország (31. hely) és Csehország is (10. hely).

A Republikon munkatársai összesen 334 (255,5 órányi) közmédia Híradót elemeztek tavaly februártól decemberig, és arra jutottak, a műsor 15 százalékában (több mint 37 óra) volt látható fideszes politikus a képernyőn, azaz átlagosan 8 másodpercenként bukkant fel egy kormánypárti vezető a képernyőn, az esetek nagy részében pozitív, a maradék esetekben pedig semleges megvilágításban. Ezzel szemben az ellenzék politikusai 12,3 órát kaptak, ami a képernyőidő csupán 5 százaléka, ebből 9,75 órában kifejezetten negatív fényben tüntették fel őket. Orbán Viktor 3158-szor tűnt föl ez idő alatt, Magyar Péter 3940-szer, de míg előbbi szinte csak pozitív, utóbbi kizárólag negatív kontextusban. És összességében is elmondható, hogy az ellenzéki illetve a Fidesz által ellenségnek tételezett EU-s politikusokat szinte minden esetben negatívan ábrázolták. A közmédia még a Fidesz által megalkotott médiatörvényt is súlyosan megszegi, mert nem tükrözi a politikai sokszínűséget, nem biztosít egyenlő lehetőséget a politikai szereplőknek és nem kínál tényalapú tájékoztatást – vonta le a következtetést Horn Gábor.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője arról beszélt előadásában, nincs egyetlen csodafegyver, hogyan lehet minden körülmények között jól működő közmédiát létrehozni, amely ellenáll a politikai befolyásnak. Különösen nehéz ez, mivel Magyarországon a társadalom erősen polarizált és a médiába vetett bizalom általánosságban alacsony. Ahhoz képest, hogy soha korábban ennyit nem költöttünk közmédiára, Polyák Gábor szerint kirívó, hogy

Ezek megbocsáthatatlan bűnök. Ennyi pénzből tényleg lehetett volna csodát csinálni – mondta. A szakember azt is hangsúlyozta, a közszolgálati média intézménye nyugat-európai „luxustermék”, amely mindenhol inog, kisebb-nagyobb válságban van. A populista szélsőjobboldali politikusok ellenzékből minden országban támadják, és azt ígérik, hogy majd ők megjavítják, ha hatalomra kerülnek. – Hát mi láttuk, mi történik, ha megjavítják – tette hozzá a szakértő.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Veiszer Alinda moderátor felvetette: vajon szükség van-e még a hagyományos értelemben vett közmédiára, vagy elég lenne azokat a független szerkesztőségeket támogatni, amelyek idő közben átvették a közszolgálati feladatokat. Kert Attila, a Euronews magyar irodájának vezetője, aki korábban a köztelevízió hírigazgatója volt, azt mondta:

Ugyanakkor a jelenlegi formájában valóban meg kell szüntetni az állami közmédiát. Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetének kutatója arról beszélt, hogy a piaci alapon működő média sok olyan funkciót nem tud betölteni, ami egy demokráciában fontos lenne, a közmédiára olyan közszolgáltatásként kell tekinteni, amihez joga van minden állampolgárnak. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a közmédia része annak a rendszerszintű korrupciónak, ami hazánkban működik. Az a több mint 160 milliárd forint, amiből tavaly gazdálkodhattak, nem csak ahhoz képest nagyon sok, hogy szinte teljes egészében propagandára megy, de például ahhoz viszonyítva is, hogy a teljes magyar államigazgatás 250 milliárd forintból működik. Kozák Márton, szociológus, ex-MTV kurátor azt mondta, először is helyre kellene állítani a közmédia azon funkcióját, hogy szolgálja a szabad politikai versenyt, minden további részletkérdésről csak ezek után érdemes beszélni.