Fekete vagy vörös álarcot, állati szarvakat és talpig szőrmét, bundát viselő alakok szelik át hajókon a Dunát, majd járják zajongva, kolompolva az utcákat több napon keresztül Mohácson minden februárban, a farsangi időszakban. 2009 óta az UNESCO világörökség része a külföldieket is idevonzó magyar népszokás, aminek a végén máglyát raknak, koporsót égetnek, és a tűz magasra csapó lángjaival űzik el a telet és a hideget a hangoskodó busók. Így tartja legalábbis a néphagyomány.
Egy legenda szerint ugyanakkor a busójárás sokkal inkább a Mohácson élő egykori horvát kisebbséghez, a sokácokhoz kapcsolódik, mintsem a magyarokhoz.
Több mint három évszázaddal ezelőtt állítólag a sokác férfiak azért bújtak ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a közelben táborozó babonás törököket. A hódítók a megtestesült ördögnek gondolták a zajongva rájuk rontó szörnyetegeket és csapot-papot hátrahagyva elmenekültek. Hogy ebből mi igaz, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni. Az alakoskodás, vagyis a jelmezekbe, a mások bőrébe bújás és a tél rémisztő alakokkal és zajongással történő elűzése ugyanakkor nemcsak nálunk szokás. Európa számos országában élnek hasonló hagyományok ma is, a megjelenésük pedig meglepően hasonlít a magyarországi busókéra.
Busók helyett kukerek és kurentek hangoskodnak Bulgáriában és Szlovéniában
Február helyett januárban szállják meg maszkos, szőrös alakok az utcákat és még a házakat is Bulgáriában, főként Pernik városában és a környékbeli falvakban. Míg nálunk ez néhány nap, náluk akár márciusig, vagyis 1,5-2 hónapon keresztül is eltarthat.
A busókhoz hasonlóan a kukerek is állati szőrméket, szarvakat és fából készült maszkokat viselnek és kolompolnak, zajonganak. Míg azonban nálunk a telet űzik a rémisztő figurák, addig Bulgáriában az óévet búcsúztatják el ilyen hálátlan módon. A táncuk a rossz szellemek és egyéb szerencsétlenségek elűzése mellett annak szól, hogy termékenyek legyenek a földek, az állatok és az emberek is. Gerald Creed antorpológus könyvet írt a szokásról, aminek az eredete szerinte annyira régi, hogy tulajdonképpen meghatározhatatlan. A The New Yorker pedig korábban dokumentumfilmet is készített a kukerek új generációjáról, akik büszkén viszik tovább a hagyományokat és öltöznek be már kisgyerekként is a bundákba annak ellenére, hogy a történelem során számos alkalommal – legutóbb például a szovjetek – próbálták meg megfosztani őket a furcsa szokástól.
Az öltözet súlya egy felnőtt esetében, a ráaggatott tucatnyi harang és kolomp miatt akár 80 kilogramm is lehet.
