Tízből hat magyar szerint (59 százalék) Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke inkább konfliktusokat hoz a világba, mint békét – derült ki a Publicus Népszava számára készült reprezentatív felmérésből. Azt, hogy Trump a béke elhozója lenne, csupán 28 százalék gondolja, 13 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Ebben a témában a kormánypárt szavazói egészen másképpen gondolkodnak, mint a társadalom többi része – tízből hét Fidesz szavazó még mindig hisz abban, hogy az USA elnöke elsimítja a nemzetközi konfliktusokat. Ez az arány az ellenzékiek körében mindössze 7, a bizonytalanok között 29 százalék. Összességében Donald Trump-ban a magyaroknak kevesebb mint egyharmada, 31 százalék bízik. Az elnök „bizalmi indexe” a kormánypárt híveinek körében viszont kiugróan magas: 78 százalékos, szemben az ellenzékiek 7 és a bizonytalanok 31 százalékával.
A megkérdezettek 38 százaléka szerint Donald Trump elnöksége egyértelműen negatív, további 21 százalék szerint „inkább negatív” hatással lesz a nemzetközi folyamatokra.
Pozitív vagy inkább pozitív kimenetelt ezzel szemben csak az emberek 21, illetve 12 százaléka vár, és csak százból egy ember szerint nem lesz számottevő hatással. Ebben a kérdésben is a kormánypártiak a legbizakodóbbak Trump jövőbeni örökségét tekintve: 48 és 28 százalékuk gondolja pozitívnak vagy inkább pozitívnak a globális politikai hatását. Amikor a Publicus azt kérdezte, hogy vajon Magyarországra nézve mit hozhat Trump elnöksége, az összes válaszadó 38 százaléka számít pozitív következményekre, 48 százalék viszont ellenkezőképpen gondolkodik. Az átlagot itt is a Fidesz-szavazók húzzák föl, összesen 85 százalékuk szerint inkább jól jön ki Magyarország Donald Trump világpolitikai kavarásából.
A kutatás tanulsága szerint a magyarok 87 százaléka hallott arról, hogy az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, hogy az USA-ban bíróság elé állítsák őket. Azt viszont csak 14 százalék gondolja, hogy Trump célja az akcióval a diktatúra megszüntetése és az emberi jogok helyreállítása lett volna a dél-amerikai országban.
Az 55 százalékos többség szerint inkább a gazdasági befolyásszerzés, az olaj és nyersanyagvagyon megszerzése motiválta az USA beavatkozását, 26 százalék szerint pedig a geopolitikai helyezkedés, Oroszország és Kína befolyásának gyengítése volt a fő mozgatórugó. Emellett a válaszadók két százaléka megemlítette a drogkereskedelem visszaszorítását is.
- Nagy a világpolitikai jelentősége annak, hogy Donald Trump Grönlandra feni a fogát – véli a kutatásban részt vevők 79 százaléka, és csupán 9 százalék, aki ennek kis jelentőséget tulajdonít. (12 százalék nem válaszolt). Az emberek 56 százaléka mondta, hogy őt személyesen is foglalkoztatja ez a kérdés – az ellenzéki szavazók 71, az kormánypártiak 37, a bizonytalanoknak pedig 42 százalékát izgatja az ügy.
Az eredményekből az látszik, hogy a válaszadók többsége semmilyen esetben sem gondolja jogosnak, hogy az USA bekebelezze a jelenleg Dániához tartozó szigetet. Békés eszközökkel, a lakosság többségének meggyőzése esetén 40 százalék „inkább jogosnak” tartaná az elcsatolást, de még ebben az esetben is a nem, vagy az „inkább nem” válaszok kerültek 49 százalékos többségbe. A katonai erővel történő megszállásra 87 százalék szerint nincs joga az amerikai vezetésnek, csupán a válaszadók 4 százaléka gondolkodik ellenkezőképpen (a kormánypárti szavazók körében ez 8 százalék). Grönland „békés eszközökkel, de a lakosság akarata ellenére” történő megszállását a válaszadók csak 9 százaléka tartaná jogosnak, de tízből két fideszes (20 százalék) így vélekedik, míg az ellenzékieknél ez az arány csupán 4 százalék.
Publicus Intézet: Erősödött a DK, tovább áradt a Tisza, a Fidesz gyengült a biztos szavazó pártválasztóknálA Publicus kutatásából kiderül, a magyarok kétharmada nem tartja elfogadhatónak, hogy Donald Trump a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyva avatkozik be más országok belügyeibe. 24 százalék szerint viszont ez elfogadható abban az esetben, ha az adott országban elnyomó rendszer uralkodik, 6 százalék viszont úgy gondolja, Trump bármilyen esetben beavatkozhat. Az ellenzéki szavazók között sokkal többen vannak (78 százalék), akik szerint a nagyhatalomnak semmi esetre sem lenne szabad a nemzetközi jogi keretek megkerülésével ilyen akciókat véghezvinnie, mint a Fidesz szavazónak körében, ahol ez az arány 48 százalék, a bizonytalanoknál pedig 60.
Tízből négy megkérdezett szerint az USA venezuelai beavatkozása és grönlandi tervei más nagyhatalmak számára biztatást jelentenek, hogy érvényesítsék az akaratukat a határaikon kívül, további 19 százalék pedig valószínűnek tartja ezt.
Megkérdezték a magyarokat, csaknem kétharmaduk simán leléptetné a miniszterelnököt két mandátum utánVilághír lett a Népszavában megjelent felmérésből, hogy a Tisza Párt továbbra is stabilan vezet a Fidesz előttEgyre inkább repedezik a békenarratíva
Noha sokan arra számítottak, hogy Donald Trump Budapestre látogat majd a választások előtt, hogy támogatásáról biztosítsa Orbán Viktort, egyelőre a miniszterelnöknek Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel kellett beérnie. Igaz, Rubio arról is beszélt, hogy„ a miniszterelnöknek és az elnöknek nagyon, nagyon szoros személyes és munkakapcsolata van, és az hihetetlenül jótékony hatással volt országaink kapcsolatára”. Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter nem tudta megerősíteni, hogy Trump a közeljövőben tiszteletét teszi Magyarországon.
- Elvitathatatlan, hogy Orbán Viktor elérte, Magyarország a méreténél nagyobb szereplővé vált a globális politikában – mondta lapunknak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Ennek tartalmát és morális vonatkozásait természetesen lehet vitatni, de a választók felé a kormányfő akkor is el tudja adni, hogy helyet kap annál az asztalnál, ahol a fontos kérdések eldőlnek – fogalmazott. A szakértő szerint Donald Trump esetében viszont valóban létezik egy működő politikai szövetség, amely személyes szimpátián is alapul. Ha ezt a képet fenn tudja tartani Orbán Viktor, az számára politikai előnyt jelenthet.
Virág Andrea szerint a külpolitika a Tisza Párt számára kevésbé kedvező terep, mivel Magyar Péternek ezen a területen nehéz nagyobbat húzni, mint egy hivatalban lévő miniszterelnöknek. (A Tisza elnöke és a párt több szakértője azért a múlt héten a müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében találkozott több vezető európai politikusokkal, például a lengyel és a horvát kormányfővel, illetve a német kancellárral). A pártnak így elemi érdeke, hogy inkább a belpolitikai kérdések – így az egészségügy, a közlekedés, az oktatás és a gazdaság problémái – kerüljenek előtérbe, ne pedig a külpolitika. – Azt nem hiszem – folytatta Virág Andrea -, hogy pusztán a külpolitika témájával választást lehetne nyerni, ugyanakkor a nem elkötelezett szavazók egy része akár azt is gondolhatja, hogy az országnak jobb, ha Orbán Viktor marad, mert neki legalább vannak nemzetközi kapcsolatai. Ha valóban lesz amerikai látogatás Budapesten, Magyar Péternek ki kell találnia, hogyan tud ebben megjelenni. A legvalószínűbb azonban, hogy azt a néhány napot a közbeszéd szempontjából elveszítik. „Hozzá tenném, nem tudjuk, mi történne, ha Donald Trump tudomást szerezne arról, hogy a közvélemény-kutatások jelenleg a Fidesz vereségét vetítik előre, mivel köztudott, hogy az amerikai elnök a nyerteseket kedveli”.
- Az a narratíva, miszerint „Donald Trump a béke embere”, egyre nehezebben eladható a valóságban, hisz az elmúlt időszak eseményei ennek ellentmondani látszanak – mondta a szakértő. Az amerikai hadsereg előbb légicsapásokat hajtott végre Venezuelában, majd az akció során az ország elnöke, Nicolás Maduro is amerikai kézre került. A műveletet követően Donald Trump több államot is megfenyegetett, köztük Kolumbiát, Kubát, Mexikót, Iránt és Grönlandot. Ennek ellenére a Fidesz fenntartja, hogy Trump egy olyan vezető, aki képes békét teremtetni, így kérdés, hogy az amerikai elnök háborús retorikája miként hat a magyar választókra.
Virág Andrea szerint a jelenlegi fenyegetések önmagukban várhatóan nem érik el a választók ingerküszöbét, Grönland ügye azonban már nagyobb figyelmet kaphat a hazai közbeszédben. Mint mondta, ebben az esetben is valószínű, hogy a kormány kommunikációja Brüsszelt teszi majd felelőssé. A politológus szerint a magyar választók számára sokkal inkább kiemelt jelentőségű az orosz–ukrán háború. – Ukrajna kérdésének napirenden tartásáért maga a Fidesz is sokat tesz, és nagy kérdés, hogy ott lesz-e béke vagy sem. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez lejjebb csúszott Trump prioritási listáján. - FRANK ZSÓFIA
