Orbán Viktor;Göd;Shell;akkumulátorgyár;

Megszólalt Varró László Shell-alelnök, miután Orbán Viktor a cégét a háború kutyájának nevezte

Odaszúrt egy kicsit a gödi akkugyárnak.

Nem szoktam a Shellről irni a Facebookon de most kedvem támadt hozzá - olvasható Varró László, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnökének bejegyzésében, amelyet a Telex szúrt ki.

A poszt előzménye alighanem az, hogy Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében az Európai Unió mellett támadta a Shellt és az Erste Bankot is mondván, a halál vámszedői, a háború kutyái, amelyeket csak a profit érdekel. A kirohanás nyilvánvalóan nem volt független attól, hogy a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője, Kapitány István korábban a Shell globális kiskereskedelmi alelnöke volt.

Varró László bejegyzésében először alig burkoltan a gödi akkugyárnál tapasztalt mérgezésekre reflektált. „Amit nagyon értékelek a cégnél dolgozva, az a biztonságnak és a dolgozók egészségének megkérdőjelezhetetlen prioritizálása. Én egy elemezőcsapatot vezetek, nem dolgozom veszélyes anyagokkal vagy berendezésekkel, de nálunk is minden értekezlet biztonsági tájékoztatással kezdődik és ha a világ bármelyik sarkában a legkisebb szivárgás vagy legenyhébb baleset történik, az arról szóló jelentést mindenkinek tanulmányozni kell, a tanulságok az intranet nyitóoldalára kerülnek” - írta, majd kiemelte: az, hogy potenciálisan szennyezett helyre az előírásos védőöltözék nélkül menjenek emberek, egyszerűen teljesen elképzelhetetlen.

Varró László úgy folytatta, a biztonsági elv miatt a Shell létesitmények gyakran drágábbak a versenytársaiknál, de a metán elszivárgás náluk például hetede az ipar globális átlagának. „A biztonsági paraméterek beépülnek a kompenzációs rendszerbe, az én prémiumom is csökken ha Braziliában baleset történik.

Ha egy létesitményben dolgozókat az egészségügyi limitet akár csak egy hajszállal meghaladó szennyezés érné és vezetők ezt megpróbálnák a szönyeg alá söpörni, az Igazgatóság nem egyszerűen kirúgná őket hanem büntetőeljárást kezdeményezne”

- magyarázta.

A Shell globális üzleti környezetért felelős alelnöke megjegyezte azt is, hogy a cég tevékenységének valóban vannak nemzetbiztonsági aspektusai, a Shell 570 munkatársa például megtorpedózott tankhajókon vesztette életét a második világháborúban, emléküket márványtábla őrzi a cég irodájában. Kitért arra is, hogy az Európa légterét ma védő légitámaszpontokat egy NATO-csővezetékrendszer szolgálja ki, amely Pernisből, a Shell rotterdami finomítójából indul.

„Ezt a német, a brit vagy a holland kormány a demokrácia védelmének hivja, lehet más kifejezést is használni, de akkor alkalmazzuk azt a magyar politikusok tulajdonában lévő hadiipari cégekre is” 

- fogalmazott.

„Pernis, és a többi Shell finomitó 2022-ben levált az orosz olajról, akkor még egy egyébként a szankciókba egyáltalán nem ütközö orosz szállitmány átvétele is komoly elvi vitát váltott ki. A Shell 5 milliárd dollár veszteséget irt le az orosz agresszió kapcsán, és jóval túlment a jogilag kötelező lépéseken” - írta, példaként említve, hogy más nyugat-európai és japán cégek érdekeltek maradtak oroszországi cseppfolyós földgáz projektekben, a Shell azonban távozott Szahalinról. „Noha ez érintette a részvényárfolyamot és az én személyes kompenzációmat is, nagyon büszke voltam rá. Az agresszió elutasitása, együttműködés az európai kormányokkal valamint és a dolgozók egészségének és a biztonságnak a prioritizálása hosszabb távon a sikeres működés pillére” - közölte.

A magyar tárcavezető azzal törte meg a csendet, hogy Volodimir Zelenszkijt tette felelőssé, amiért a szállítások nem indultak újra, és amúgy is, Ukrajna ellenség.