Tamara Ćapeta, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt javasolja, hogy a testület semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében elfogadott határozatát, amely megszüntette a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Mindez azt jelenthetné, hogy a 10,2 milliárd euróból felhasznált pénzt vissza kellene fizetni – számol be a HVG.
A portál emlékeztet: az uniós költségvetésből származó források kifizetésének egyik alapfeltétele, hogy az EU- tagállamok megfeleljenek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A Bizottság 2022-ben tíz magyar operatív programot hagyott jóvá, ugyanakkor a kifizetéseket felfüggesztette arra hivatkozva, hogy Magyarország nem teljesíti maradéktalanul a Charta követelményeit. A feltételek között kiemelt helyen szerepeltek a bírói függetlenséget érintő reformok.
2023 decemberében azonban az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország a bírói függetlenség terén eleget tett a követelményeknek, és véget vetett a felfüggesztésnek. A döntés következtében Magyarország mintegy 10,2 milliárd eurónyi uniós forrás lehívására vált jogosulttá. Az Európai Parlament 2024. március 25-én azonban keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a határozat megsemmisítése érdekében, szerinte ugyanis az Európai Bizottság megsértette az uniós jogot, nyilvánvaló értékelési hibákat vétett, nem tett eleget indokolási kötelezettségének, valamint visszaélt hatáskörével.
Indítványában a főtanácsnok több ponton is az EP-nek ad igazat. Álláspontja szerint ha a Bizottság konkrét és részletes feltételeket szab egy tagállam számára az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, akkor a kifizetéseket nem engedélyezheti addig, amíg e feltételek mindegyike nem teljesül.
Tamara Ćapeta szerint a Bizottság jogsértően járt el, amikor – megfelelő indokolás nélkül – még azelőtt engedélyezte a források folyósítását, hogy a szükséges jogszabályi reformok hatályba léptek volna, illetve azok alkalmazása megkezdődött volna. Külön kifogásolta, hogy a Bizottság nem végzett kellően alapos értékelést több kulcsterületen, mint a Kúria függetlenségével és az Alkotmánybíróság tagjainak bírói kinevezésével kapcsolatos aggályok, valamint az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését akadályozó körülmények felszámolása.
Emellett az Európai Bizottság szerinte nem vizsgálta megfelelően azokat a jogalkotási fejleményeket sem, amelyek veszélyeztethetik vagy kiüresíthetik a bevezetett reformok céljait. Bár formálisan a határozatok címzettje az érintett tagállam,Tamara Ćapeta hangsúlyozza: az EU-s pénzek felhasználása szélesebb közérdeket érint – különösen akkor, amikor a források kifizetését korábban jogállamisági aggályok miatt függesztették fel –, és az Európai Bizottságnak nemcsak az adott tagállam, hanem az uniós polgárok felé is világos és részletes indokolást kell adnia.
Az Európai Parlament harmadik érvét, amely szerint hatáskörrel való visszaélés történt, a főtanácsnok nem találta kellően megalapozottnak, és a kereset elutasítását javasolta. A főtanácsnok indítványa ugyan nem köti az uniós bíróságot – a bírák most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, az ítéletet később hirdetik ki –, viszont a testület általában az indítvánnyal egyezően dönt. Ez azt jelentené, hogy Magyarország elveszíti jogosultságát a felszabadított forrásokra, sőt az azóta már lehívott összeget is vissza kellene fizetni, és csak akkor szabadulhatnak fel a források, ha teljesülnek például a korrupcióellenes kritériumok is, a 10,2 milliárd euró felszabadulása csak az igazságszolgáltatási reformra hivatkozással történt meg – írja a lap, amely kiemeli, egy ilyen ítélettel Magyarország voltaképpen erre a költségvetési ciklusra majdnem az összes támogatásra elveszítené jogosultságát.
