Harminc évvel utolsó albuma megjelenése után új lemezzel tért vissza a skót indie együttes, az Aztec Camera. Mármint az a formáció, amelyiknek a tagjai nagyjából ugyanennyi ideje már egyáltalán nem zenélnek együtt. Azt, hogy a zenekar valószínűleg csalók áldozatává vált, Sallai Laci gitáros, dalszerző, a Platon Karataev együttes tagja osztotta meg közösségi oldalán január végén.
Rohamosan terjed a zenei streamingszolgáltatók felületén az a jelenség, hogy csalók a mesterséges intelligencia (MI) segítségével nemcsak nem létező zenekarok dalait osztogatják, hanem már befutott előadókat másolva a nevükben töltenek fel komplett albumokat is.
Ezek első ránézésre még elég hihetőnek is tűnhetnek, hiszen a név stimmel, valamiféle összetákolt albumborító is tartozik hozzájuk, a teljes egészében MI programmal generált zene viszont csak az avatatlan füleknek lehetnek hitelesek.
Mivel az igazán nagy sztárok mögött nemcsak hatalmas rajongói bázis, hanem egy egész csapat ügyvéd is áll, a csalók inkább az indie, alternatív műfajok képviselői, illetve a kevésbé ismert előadók felé húznak. Tevékenységük áldozatául esett már többek között az amerikai Father John Misty, Teddy Thompson brit rockzenész, Bob Dylan fia, a szintén zenész Jakob Dylan, vagy a sokak által Iron&Wine művésznéven ismert Sam Beam is. (Magyarországon legutóbb 2025 nyarán, a Kistehén zenekart támadták be a csalók két hamis lemezzel is, Széljegyzetek és Szív Ház címmel). Tapasztalatairól még hónapokkal ezelőtt a BBC-nek adott interjút az angol folkénekes, Emily Portman, aki például a saját rajongóitól tudta meg, hogy mellesleg új albuma jelent meg, ami elérhető volt az összes népszerűbb zenei streamingszolgáltatón. Az Orca névre keresztelt lemezen az énekesnő elmondása szerint a hang kísértetiesen hasonlított a sajátjára, ahogyan a hangszerelés és az előadás stílusa is egészen meggyőző volt.
Semmi értelme tiltani Magyarországon a mesterséges intelligenciát, de amihez vezet, az nagyon veszélyesPortman a szerzői jogokra hivatkozva panaszt nyújtott be a zenemegosztó oldalaknak, de ez sem megy minden esetben zökkenőmentesen. A Spotify például heteket várt az album eltávolításával, miközben megjelent egy másik hamisítvány is. A csalók a másolatokból persze pénzt remélnek, hiszen az oldalak a jogdíjak alapján fizetnek a feltöltőnek, de előre meghatározott lejátszási szám alapján. A BBC számításai szerint ez például Portman esetében maximum 6 dollár (körülbelül 1900 forint) lehetett volna számonként, mert a dalok egyike sem generált sokkal többet, mint 2000-es hallgatottságot a Spotify-on. (Minden zenei streamingoldal másképp fizet jogdíjak után.)
A hallgatók egyébként nem feltétlenül valós személyek, a csalók mesterséges botokkal árasztják el a hamis albumokat, így szerezve látszólagos közönséget, na meg kis szerencsével begyűjtve a jogdíjakat.
A szolgáltatók felhasználóik megtartása érdekében is kénytelenek voltak lépni az ügyben, elsők között volt ebben a Deezer, amely a hamisítások ellen tett erőfeszítéseiről több alkalommal is beszámolt weboldalán. Tapasztalataik szerint az elmúlt hónapokban borzasztó gyorsan növekedett a mesterséges dalok száma a felületen: 2026 januárjában már naponta körülbelül hatvanezer hamis szám került fel az szolgáltató katalógusába.
A Deezer úgy próbál védekezni, hogy saját programot fejlesztett az MI-vel készített zenék felismerésére, amely elmondásuk szerint maradéktalanul kiszűri többek között a legnépszerűbb MI zenealkotó programok által készített dalokat, például a Sunot és az Udiot is.
A kiszűrt daloktól nemcsak megfosztja a jogdíjakat, hanem meg is jelöli őket, így azok kikerülve a szolgáltató algoritmusából szinte láthatatlanok lesznek a felhasználók számára. A Bandcamp weboldalán január közepén jelentette be, hogy tiltja az összes olyan dalt a katalógusából, amelynek részben, vagy teljes egészében bármi köze van a mesterséges intelligenciához. A Spotify nem volt ennyire drasztikus, a szolgáltató ígéretet tett az előadói profilok, dalok duplikációinak hatékonyabb kiszűrésére, valamint a hamis profilok bejelentésének gördülékenyebbé tételére. Ezen kívül a szolgáltató elmondása szerint az egyes zeneszámoknál kötelező lesz annak megjelölése, ha az adott dal összeállításában bármelyik lépésnél mesterséges intelligencia segítségét kérték az alkotók.
A jelenség bő egy éve erősödött fel igazán, annak ellenére, hogy a zenemegosztó oldalak viszonylag hamar reagáltak a problémára. Ebből is látszik, messze még a vége, hogy az egyre kifinomultabb (így egyre nehezebben kiszűrhető), valódi hangszert sosem látott zenéket teljes mértékben kordában tarthatjuk.
Óvatosan az okosplüssmacival, lehet, hogy mesterséges intelligencia valósággá teszi a rémálmokat