Miután olvadóban a hó, tátonganak az ilyenkor szokásos kátyúk, sok helyen olyan mély gödrök, amelyeken lendületből már át sem lehet hajtani – ilyenkor nagy a baleset kockázata. Jó esetben csak kidurran a gumiabroncs, sérülhet a felni, súlyos esetben a futómű is, de ütközhetünk is. Szerencsések vagyunk, ha más bajunk nincs, mint zöldágra vergődni a biztosítóval.
Ha kátyú miatt kárt szenved a gépjárművezető, akkor azt javasoljuk, hogy elsőként mind a kátyúról, mind pedig a gépjárműről, a sérült abroncsról vagy felniről a helyszínen készítsen fotókat –
– mondja el megkeresésünkre Jeney Attila, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs vezetője. A későbbi vitákat elkerülendő érdemes úgy fotózni a kátyút, hogy jól beazonosítható tárgyat teszünk a kátyúba, szemléltetve annak mélységét, illetve kivételesen a gépjárművel is beleállhat a kátyúba. S persze nem árt, ha pontosan megadjuk centiben a kátyú mélységét. Ha van szemtanú, írjuk fel az adatait, s lehetséges, a helyszínen írassunk vele alá egy nyilatkozatot – hangzik a javaslat.
Rekordot döntenek a kátyúk Budapesten, volt olyan nap, amikor 1966 új úthibát jelentettekIdén megdőlhet a budapesti kátyúcsúcs, több száz keletkezik a fővárosi utakon napontaElőbbi aligha életszerű, az viszont annál inkább, hogy ha nem a helyszínen durran ki az abroncs, hanem leparkolás után vesszük észre a bajt. Ilyenkor is ugyanúgy dokumentálni kell a lehető legpontosabban az előzményeket, ami igencsak megnehezíti az autós helyzetét, hisz akkor éppen nincs kéznél egy gödör. Értelmezésünkben a „dokumentáció” ilyen esetekben sem elkerülhető, ami mindenki fantáziájára van bízva.
„Minél előbb be kell jelenteni a kárt az útkezelő, vagy - ha ismert - annak felelősségbiztosítója felé, illetve ha van releváns biztosításunk, akkor a biztosítónak is jelentsük be a kárigényt”. Azonban legegyszerűbb csak a biztosítót megkeresni, mert az hivatalból felveszi a kapcsolatot a közútkezelővel vagy annak felelősségbiztosítójával. A közútkezelőnek az ő felelősségbiztosításában rögzítetteknek megfelelően kell eljárnia, de ez sokrétű kérdés – válaszolja Jeney arra utalva, a baleset elismerésének körülményei bonyolultak. A károsult nyilván nem tudja, melyik útszakaszért, ki felel – a kerületi vagy a fővárosi önkormányzat, mivelhogy minden útszakaszoknak külön kezelője van attól függően, hogy önkormányzati vagy állami fenntartású területeken futnak.
A kátyúkárok nem egyetlen biztosítási termékhez kötöttek, szerepelhetnek CASCÓ-ban, az önkormányzatok és útkezelők felelősségbiztosításában is.
Létezik külön, önálló termékként kátyúkár-biztosítás is, bár nem túl gyakori.
Ha közben megtörtént a helyreállítás, a javítási számlát is csatolják a bejelentéshez.
Gyakran kötnek ki a bíróságon a kátyúperek
A digitális kárbejelentéseknek köszönhetően gyorsan lezajlanak a kártérítési eljárások. Azonban gyakran a bíróságon kötnek ki, aminek gyakoriságáról azért nincsenek adatok, mert a biztosítóknak nem érdekük ezt az információt megosztani. Mint ahogy a kárösszeget sem, vagy az eljárás elhúzódását. A két nagy biztosító cikkünk megjelenéséig nem adott tájékoztatást. A „közút” jogászai szeretnek azzal érvelni, hogy az autós nem az út- és a látási viszonyoknak megfelelően vezetett, vagy nem vette figyelembe a vezető a figyelmeztető táblákat (útviszonyokra, sebességkorlátozásra vonatkozóakat). Azt se könnyű bizonyítania a vezetőnek, hogy a közútkezelő a hibás-e az út minőségéért, megfelelően rendben tartották-e. S mindezek azért fontosak, mert a balesetbiztosítás díja emelkedni fog, de nem mindegy, milyen mértékben, ami a közútkezelő felelősségének az elismerésétől függ.
