Oroszország tárgyalás előtt is támad, a tél egyik egyik legnagyobb csapássorozatát hajtotta végre Ukrajna ellen

Az orosz erők keddre virradó éjjel újabb tömeges légitámadást intéztek Ukrajna ellen, véget vetve annak a rövid néhány napnak, amíg Donald Trump közbenjárására a -20 °C-fokos hidegek közepette felfüggesztették az ukrajnai kritikus energia-infrastruktúrára mért csapásokat. Az amerikai elnök január 29-én közölte, hogy személyesen kérte orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy egy hétig tartózkodjon a Kijev elleni támadásoktól. A Kreml ugyanakkor csak február 1-jéig tartott szünetet, és hétfőn éjjel az idei tél egyik legnagyobb csapássorozatát hajtotta végre, 450 drón mellett rekordszámú, 71 különféle rakétát lőve ki Ukrajnára.

Az támadás megrongálta a kijevi Szülőföld-szobor egy részét is, amely az ukrán főváros fölé magasodó, kardot és pajzsot tartó hatalmas nő alakkal a szovjet korszak ikonikus második világháborús emlékműve. Nyomában megint vészhelyzeti áramszünetet kellett elrendelni a Dnyipro folyó bal partján, a város keleti kerületeiben, és Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint megint több mint 1100 épület maradt fűtés nélkül. Az elmúlt évek leghidegebb telén Ukrajna-szerte százezrek kényszerülnek fűtetlen, már belül is fagyos lakásaikban kitartani, gyakran áram- és vízellátás nélkül, a csatornahálózatot is nélkülözve. A fővárosban ezrek húzódtak be sátrakkal és hálózsákokkal a metróállomásokra, vagy a polgári védelem által biztosított fűtött sátrakban keresnek melegedést és áramtöltési lehetőséget.

Mark Rutte NATO-főtitkár, aki Kijevbe látogatott tegnap, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij elnökkel közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna készen áll az abud-dzabi háromoldalú tárgyalások szerda-csütörtöki folytatására, az éjszakai támadások azonban „kétségeket ébresztenek Moszkva szándékaival kapcsolatban a tárgyalások előestéjén”, és újabb légitámadásait „nagyon rossz jelnek” nevezte. Egyértelműnek mondta ugyanakkor, hogy a támadások csak megerősítik az ukránok elszántságát.

Zelenszkij kijelentette, hogy lépésével Moszkva figyelmen kívül hagyta amerikai partnereinek erőfeszítéseit. Az ukrán vezető X-bejegyzése szerint „Oroszország számára fontosabb a tél leghidegebb napjait kihasználni az emberek megfélemlítésére, mint a diplomácia felé fordulni”. Az elnök szerint az ukrán tárgyalócsoport munkáját „ennek megfelelően ki fogják igazítani”. „Jelenleg Moszkva a terror és az eszkaláció mellett döntött, ezért maximális nyomásgyakorlásra van szükség” – hangsúlyozta, ismét felszólítva a szövetségeseket, hogy segítsék Ukrajnát légvédelmi képességeinek fejlesztésében.

Denisz Smihal energiaügyi miniszter szerint Oroszország hétfő éjjel nyolc ukrán régiót támadott, s a nagyvárosok közül a Harkivot és Dnyiprót ellátó hő- és áramtermelő erőművekre is csapást mért. 2025 októbere óta ez volt a kilencedik tömeges támadás a legnagyobb magán energiaipari vállalat, a DTEK hőerőművei ellen. A frontvonalhoz közelebbi Szumiból, Pavlohradból és Zaporizzsjából is támadásokat jelentettek a helyi tisztviselők szerint. Robbanások hallatszottak a déli Odesszában is.

Mindeközben Svédország és Dánia tegnap bejelentette, hogy közösen 2,6 milliárd svéd koronáért (290 millió dollárért) légvédelmi rendszereket szerez be és szállít Ukrajnának, hogy segítsen az országnak elhárítani az orosz támadásokat. Svédország 2,1 milliárd koronával finanszírozza a BAE Systems Bofors svéd leányvállalata által kifejlesztett Tridon légvédelmi rendszerek beszerzését, míg Dánia körülbelül 500 millió koronával járul hozzá – közölte Pal Jonson svéd védelmi miniszter.