Alex Pretti egy hete történt meggyilkolása továbbra is óriási hullámokat vet az amerikai belpolitikában. Az amerikai állampolgársággal rendelkező minneapolisi férfit mintegy nyolc szövetségi ügynök teperte földre, majd miután védekezésre képtelen állapotban feküdt legalább kilencszer rálőttek, így azonnal életét vesztette. Két héttel korábban egy kétgyermekes anya és szintén amerikai állampolgár, Renée Good halt meg a fejére és testére közvetlen közelről leadott lövések következtében.
Az ICE mellett az illegális bevándorlás deportálásáért felelős szövetségi határőrség (CBP) belső ellenőrei jelentést küldtek a kongresszusnak az esetről, amely szerint Prettire két ügynök kezdett tüzelni, miután a férfi ellenállt a letartóztatásnak. A két ügynököt azóta fizetett szabadságra küldték. Fontos aláhúzni, hogy a jelentésben nincs nyoma annak, hogy Pretti fegyvert fogott volna a kezében az összetűzéskor, ahogyan azt a gyilkosság után Kristi Noem belbiztonsági miniszter állította. Ezt számos videófelvétel is megerősíti, amelyeken tisztán látható: a férfi csupán az okostelefonját tartotta a kezében, hogy rögzítse az eljáró ügynökök túlkapásait. Az ICE és CBP hatóságok felett is irányítási jogkörrel rendelkező Belbiztonsági Minisztérium (DHS) korábban azt állította, hogy Alex Pretti „maximális kárt akart okozni”, le akarta mészárolni a hatóság embereit.
Kijött az amerikai belbiztonsági minisztérium jelentése, nem egy, hanem két határőr lőtt Minneapolisban Alex PrettireUgyanakkor Alex Prettinek – akinek az ügyében pénteken szövetségi szintű polgári eljárás indult – volt az államban érvényes fegyverviselési engedélye és volt is lőfegyver nála, bár nem vette azt elő. Ennek azért van jelentősége, mert a férfi lelövésén a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) és már fegyverjogi aktivista csoportok is felháborodtak.
Konkrétan a szövetségi nyomozók állításán, miszerint egy fegyvert viselő embert jogszerűen lőhetnek le az ügynökök. Az NRA teljes körű nyomozást követel az ügyben.
Ezeknek a szervezeteknek szövetségese a 2. alkotmánykiegészítés (fegyvertartáshoz való jog) sérthetetlenségét hirdető Republikánus Párt, elidegenítésük súlyos csapást jelentene a konzervatív pártra a novemberi félidős választások előtt.
Donald Trump a tőle megszokott „húzd meg-ereszd meg” stratégiával reagált a Minneapolisban történtekre. Bár Kristi Noem, akinek alkotmányos felelősségre vonási eljárását már nyolc demokrata politikus kérelmezi, egyelőre hivatalban maradt, a CBP akcióit a helyszínen vezető Gregory Bovinót kivonta a régiót érintő műveletből. Helyére az adminisztrációja határvédelmi főbiztosaként dolgozó Tom Homan kerülhet. Homan már az Obama- és az első Trump-kormány alatt is vezető tisztviselője volt az ICE-nak. Ő volt az egyik értelmi szerzője annak a felháborodást kiváltó gyakorlatnak, amely a családok szétválasztásával igyekezett távozásra bírni az illegális bevándorlókat. Az amerikai alkotmányban lefektetett ius soli (a születés helye szerinti állampolgárság elve) tette lehetővé, hogy az USA-ban született gyermekek amerikai állampolgárok lehettek. Ezzel sokakat választás elé tudott állítani a szövetségi kormány: vagy hátrahagyják az állampolgársággal rendelkező gyermeküket, vagy együtt távoznak az országból.
Tom Homan kedden már találkozott is Tim Walz minnesotai demokrata kormányzóval, aki egyértelművé tette, hogy az ICE egységeinek számát csökkenteni kell a városban, és Minnesota állam hatóságai is részt akarnak venni a Good és Pretti elleni gyilkosságok kivizsgálásában. Bármi is történt, az erkölcs, a rossz látszat vagy a közvélemény-kutatások számai, de a hangnem egyértelmű változása tapasztalható: együttműködőbb a hangnem. „Szeretném egyértelművé tenni, hogy nem akarom ezt kockára tenni és hogy szaván fogom a kormányzatot abban, hogy csökkentsék a fegyveresek számát. Azt is engedni fogják, hogy részt vegyünk a vizsgálatban” – mondta Walz a sajtónak.
Vasárnap magával Donald Trumppal is egyeztetett Walz, amiről közösségi oldalán az elnök úgy fogalmazott, hogy „nagyon jó beszélgetés volt, úgy tűnik, hogy azonos hullámhosszon vagyunk”.
Érdemes kiemelni, hogy az elnök hetekkel korábban még Minnesota demokrata vezetőit, a kormányzó mellett Jacob Frey minneapolisi polgármestert is ócsárolta, mert szerinte „több milliárd dolláros csalásokat hagynak szó nélkül”.
Az elnök új keletű békülékenységétől függetlenül tegnap Karoline Leavitt fehér házi szóvivő tovább verte a harci dobokat. Álláspontja szerint Alex Pretti halála „Minnesota demokrata vezetőinek szándékos és ellenséges ellenállásának eredménye.” És Trump pénteki megjegyzése, miszerint Pretti „agitátor és potenciális lázadó” volt nem éppen az együttérzés mintája.
Az ICE razziáinak erőszakos gyakorlatát még akkor sem lenne egyszerű visszafogni, ha az adminisztráció végre hajlandó lenne belátni, hogy a szövetségi hatóság súlyos túlkapásokat követett el. Kivált mert a kettős beszéd továbbra is jelen van, nemcsak a Fehér Ház sajtószobájában, de a közösségi médiában futó toborzó kampányokban is. A CDC kanadai közszolgálati televízió riportot készített az ICE munkaerőpiaci kommunikációjáról. Az X-en közzétett egyik toborzó plakáton az USA-t szimbolizáló allegorikus jelkép, Uncle Sam (Sam bácsi) töpreng egy útelágazódás előtt, felette a kérdés: Merre tovább, amerikai ember? Az elsőre ártalmatlannak látszó mondat nyílt utalás William Gayle Simpson Merre tovább nyugati ember? (Which Way Western Man) című könyvére, amely súlyos antiszemita tartalma miatt a neonáci körökben is népszerű olvasmány. Egy másik plakáton egy lovát táncoltató George Washingtont látható, a címe pedig: Amerika az amerikaiké (America for Americans). Ugyanez a mottó visszatérő módon szerepelt a Ku-Klux-Klan által kiadott röpiratokon is. Az ICE közösségi média marketingosztályán tudatosan céloznak a fehér felsőbbrendűséget hirdető xenofób csoportokra, ahogy online geolokációt is alkalmaznak, amellyel az UFC ketrecharcos mérkőzéseit és fegyverkiállítások látogatóit próbálják elérni. A bevándorlási hatóság akciói során tapasztalt erőszakot a szélsőséges eszméken kívül az is fokozza, hogy a kormányzat felére csökkentette a felvett ügynökök kiképzési idejét a deportálások felpörgetésének érdekében.
Egy 37 éves, ápolóként dolgozó férfit lőtt le egy határőr Minneapolisban, videófelvétel tanúsítja, hogy nem is volt a kezében fegyver