Bajban a sertéspiac, már az önköltséget sem fedezik az árak

A jelek szerint nem indul felhőtlenül az év az agráriumban sem, miután számos területen nehézségekkel küzdenek az alacsony árak miatt. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a tejpiacon például drámai mértékben csökken az átvételi ár, és jelenleg a sertéspiacon is hasonló a gond. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) gyűjtött adatai szerint a vágósertés hazai termelői átlagára az év harmadik hetén kilogrammonként 521 forint volt, miközben tavaly nyár elején még 840 forint fölött is állt. Ehhez Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke annyit tett hozzá, hogy információi szerint az élősertés esetében az ár már van, ahol mostanra kilogrammonként 400 forint alá is becsúszott, miközben az önköltségi szint nagyjából 600 forint körül lehet.

A probléma gyökerét alapvetően nem itthon kell keresni, és nem is csupán egyetlen tényezőre lehet visszavezetni – mondta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Európában egyrészt tavaly enyhén mérséklődött, illetve stagnált a fogyasztás szintje, vagyis összességében nőtt a kereslet.

Lapunk gyűjtése szerint a szegmens egyik legmegbízhatóbb adatforrása, a Brit Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) szerint az Európai Unióban a sertéshús még mindig a legelterjedtebb vöröshúsfajta: 2022-2024 között az egy főre jutó fogyasztás 28,1 kilogramm volt a hároméves átlag alapján, ám ez a szint egy szűk évtizeddel ezelőtt, 2016-ban még 32–33 kilogramm között mozgott. Az adatok egyértelműen mutatják a piac szűkülését, amely trend tavalyi folytatódására Éder Tamás is rámutatott. (Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ez a folyamat – ha olykor némi visszarendeződés látható is lesz – nem törik meg, és 2035-ig további évi majd 1 százalékos csökkenés várható.)

Ez azonban csak az ágazatot sújtó nehézségek egyik fele. A másik, a piacot negatívan befolyásoló markáns elem, hogy Spanyolországban ismét felütötte a fejét az afrikai sertéspestis (ASP). Különösen a 2025. novemberi spanyolországi esetek nehezedtek hatottak negatívan az árakra, amikor is vadon élő állatokban mutatták ki az országban a betegséget.

Ez pedig erős túlkínálatot okozott a közösség belső piacán, hiszen Spanyolország egyben a közösség egyik meghatározó sertéshús termelője is, s mindez igen gyors áreséseket idézett elő az unión belül. Ezeket a változásokat kénytelenek elszenvedni most a hazai gazdák is.

A helyzetet nem könnyíti meg, hogy 2025-ben itthon is a sertéshús árának csökkenése volt a jellemző – mutatott rá a Hússzövetség elnöke. Tavaly a tőkehúsok esetében 10–15 százalékos fogyasztói ár mérséklődést lehetett tapasztalni. A húskészítmények esetében ez nem volt ennyire látványos, ott 1–2 százalékos volt az áresés, ám a párizsinál – miután a termékkör az árrésstopos intézkedés alá tartozott – elérte a 25 százalékot. Egyébként a fent említett fejlemények következménye az Aldi minapi bejelentése is, hogy január közepétől 12-féle friss sertéshús árát mérsékelte, átlagosan több mint 7 százalékkal.

Azzal kapcsolatban, hogy ez a feszített állapot meddig maradhat fenn, a szakértők igen eltérő véleményen vannak. Egyes elemzések szerint 2026 egészét az alacsony árak jellemzik majd. Éder Tamás némileg derűlátóbb volt, de átható optimizmust az ő szavai sem tükröztek. Úgy vélte, a zavarok hatására a gazdaságokban biztosan csökken majd a beállított hízók száma.

Hozzátette, bár a takarmányárak is csökkentek, ám ez nem tud olyan mértékű lenni, amely a drasztikus sertéshúsár-esést kompenzálni tudná. Így arról beszélni, hogy ez bármit is érdemben ellensúlyozna, egyszerűen nem lehet – tette hozzá.