Sulyok Tamás köztársasági elnök már kiírta a parlamenti választás időpontját, a nemzetiségi jelöltek megválasztására vonatkozó jogszabály azonban annak ellenére sem módosult, hogy annak tartalma miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogerős elmarasztaló döntést hozott. Ez több mint három évvel ezelőtt, 2022 novemberében történt.
A nemzetközi bíróság kifogásolta, hogy azok a választópolgárok, akik a parlamenti választásra vonatkozóan felvételüket kérik az úgynevezett nemzetiségi névjegyzékbe, csak nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára nem. Az EJEB felrótta továbbá, hogy nemzetiségenként csupán egyetlen lista állítható, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére.
Hiába szeretne több szervezet is választási listát állítani, jogi lehetősége csak az országos önkormányzatnak van. László Róbert, a Political Capital választási szakértője erre mondta azt korábban lapunknak:
még a Kádár-korszakban is ügyeltek arra, hogy több név közül lehessen választani a szavazólapon, a parlamenti nemzetiségi választáson azonban még a látszatra sem adnak.
A strasbourgi bíróság jogkorlátozásnak minősítette, hogy a tizenhárom törvényben elismert nemzetiség közül csak a két legnagyobb lélekszámú német és roma kisebbségnek van tényleges esélye szavazati joggal bíró képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. A többi nemzetiség csak szavazati jog nélküli szószóló révén képviseltetheti magát a törvényhozásban.
„Nemzetiségi politikát nem lehet ellenzékből csinálni”2023 májusában megkérdeztük a kormányt, mit készül tenni. Az Igazságügyi Minisztérium szűkszavúan közölte, hogy „kormány tanulmányozza az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, és vizsgálja, hogy szükséges-e lépéseket tenni az ítélet nyomán”.
Kétségtelen, hogy a nemzetiségek parlamenti képviselete sokféle szempontot felvető, bonyolult kérdés, amivel az MSZP-SZDSZ kormányzása idején nem is sikerült boldogulni. A jelenlegi rendszert 2010 után a Fidesz vezette be.
A strasbourgi ítéletet kommentálva a már idézett László Róbert úgy vélte, nincs reális politikai lehetőség arra, hogy mind a tizenhárom nemzetiség jelöltje teljes jogú mandátumhoz jusson a törvényhozásban. Mindenekelőtt azt kellene megválaszolni – tette hozzá –, szükség van-e egyáltalán a teljes értékű nemzetiségi mandátumra, vagy a nemzetiségek képviselete másképpen, akár a mostaninál hatékonyabban is megoldható.
Szerinte nagy előrelépésnek számítana, ha a szószólók jogosítványait kibővítenék, és a szószólói tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben a törvényhozó valódi választási helyzetet teremtene.
Más véleményen van Gallai Gregor, aki a német nemzetiségi listát fogja vezetni a parlamenti választáson, és minden jel szerint bekerül majd az Országgyűlésbe. A törvény bevezetése óta elmúlt bő évtized alatt a magyarországi nemzetiségi közösségek politikailag aktív tagjai nem fogalmaztak meg olyan éles kritikát a törvénnyel kapcsolatban, mint az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került indítvány – írta egyik elemzésében.
„A jelenleginél jobb elképzelése senkinek nincs, ez egy működő rendszer” – utalt Gallai Gregor lapunknak nyilatkozva arra, hogy nem feltétlenül ért egyet a Strasbourgban született döntéssel. Bármennyire jól hangzik például, hogy egy adott nemzetiségen belül több listának kellene versenyeznie egymással, ez a megoldás teret és lehetőséget adna a külső politikai manipulációkra – figyelmeztetett.
A strasbourgi ítélet nem szólt arról, hogyan kellene megváltoztatni a szabályokat, és határidőt sem szabott – jegyezte meg a német nemzetiségű politikus. Éppen ezért nem kalkulál azzal, hogy a magyar államnak jogkövetkezményekkel kellene számolnia, amiért a 2026-os parlamenti választás a régi alapján szerint történik. A nemzetiségek országgyűlési bizottsága amúgy nem is tárgyalt a kérdésről, és Gallai Gregornak arról sincs tudomása, hogy a kormány hivatalosan egyeztetett volna ebben a témában a nemzetiségek képviselőivel.
Az Igazságügyi Minisztérium sem állította ennek ellenkezőjét. A tárca az egyeztetésre vonatkozó kérdésünket figyelmen kívül hagyta, és röviden csak annyit írt vissza lapunknak: „ahogy azt már korábbi válaszainkban többször is elmondtuk, a választójogra vonatkozó szabályok módosítása továbbra sincs napirenden”.
