Egy orosz támadás után kedden több mint egymillió kijevi háztartás maradt áram nélkül. A légicsapás olyan alállomásokat is megrongált, amelyek Ukrajna atomerőműveiből továbbítják az elektromos energiát - írja a Reuters. Ennek kapcsán Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy a Putyin-rezsim a nukleáris katasztrófa kockázatát kényszerítő eszközként alkalmazza.
Ez volt Oroszország második támadása ebben a hónapban az ukrán főváros ellen. Több tízezer katasztrófavédelmi és műszaki szakember dolgozik folyamatosan az áram- és a fűtésszolgáltatás helyreállításán, miközben az éjszakai hőmérséklet mínusz 13 Celsius-fokig csökkent. „Csak Kijevben, a mai estétől kezdve, több mint egymillió háztartás maradt áram nélkül több mint négyezer lakóépületben - mondta Volodimir Zelenszkij elnök esti videóüzenetében. A politikus közölte, hogy azt várja a kormánytól, szerdáig terjesszen elő egy cselekvési és döntési tervet a közszolgáltatások stabilizálására.
Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Kijevben hatvannyolc mentőegység dolgozik a károk helyreállításán. Több mint 1400 melegedőpontba térhetnek be az emberek, ahol felmelegedhetnek és feltölthetik elektronikus eszközeiket. Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezete közölte, hogy a támadás több, a nukleáris biztonság szempontjából kulcsfontosságú alállomást is érintett, és egyes atomerőművekhez vezető távvezetékek is megrongálódtak. Ukrajna villamosenergia-ellátásának jóval több mint felét atomerőművek biztosítják. A csernobili atomerőmű, a világ eddigi legsúlyosabb polgári nukleáris katasztrófájának helyszíne, kedden reggel szintén teljesen elveszítette a külső áramellátását - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.. Ukrajna később jelezte, hogy az erőművet időközben ismét visszakapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra. Ukrán tisztviselők az elmúlt napokban arra figyelmeztettek, hogy Oroszország nukleáris létesítményekhez kapcsolódó célpontokat is támadás alá vehet.
Ukrajna szerint az oroszok atomerőműveket ellátó alállomásokra is csapást akarnak mérni, egész Európa nukleáris biztonsága veszélyben lehetAz áram- és fűtéskimaradások miatt a kijevi lakosok kénytelenek voltak lakásaikon belül is vastagon felöltözni, és rögtönzött megoldásokat alkalmazni a meleg megtartására, például felmelegített tárgyakat használtak hőtárolásra, illetve egyesek sátrakat állítottak fel a lakáson belül.
Andrij Szibiha külügyminiszter szerint az orosz hadsereg célzottan tudatosan támadják az alállomásokat, ami közvetlen veszélyt jelent a nukleáris biztonságra. Az ukrán hálózatüzemeltető, az Ukrenergo közlése szerint az orosz támadás - amelyet Ukrajna állítása szerint az oroszok több mint 330 drónt és csaknem három tucat rakétát indítottak el - egyszerre irányult az energiatermelő létesítményekre és az elosztóhálózatra. Az Oroszországgal határos északi Csernyihiv régió lakóinak a 87 százaléka maradt áram nélkül. Orosz részről azt közölték, hogy a hadsereg támogatása érdekében katonai-ipari, energetikai és közlekedési célpontokat vettek célba.
A oroszok mindeközben a harctéren is lassan, de folyamatosan haladnak előre. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor közel négy év háború után Kijevre amerikai nyomás nehezedik a béke elérése érdekében, és szinte semmi jel nem utal arra, hogy a Putyin-rezsim véget akarna vetni a háborúnak. A drón- és rakétatámadások négy ember életét követelték - hárman a délkeleti Zaporizzsja városában, egy ember pedig a fővárost körülvevő kijevi térségben -, és Ukrajna keleti, déli és északi régióinak más részei is támadták.
Öten meghaltak és több tucatnyian megsebesültek Ukrajnában orosz dróntámadásokbanVlagyimir Putyin szerint az „ukrajnai válságot” az orosz érdekek semmibe vétele okozta