A 2026. január 9-i KSH-jelentés szerint 2025. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal haladta meg az előző havit. A közölt adatok pozitív előjelűek: 2025. november/2024. november +2,5 százalék, 2025. november/2025. október +0,1 százalék. Minden rendben, vagy azért van miért aggódnunk?
2025 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 8,7, a nettó átlagkereset 10,0, a reálkereset pedig 5,5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit (2024. október). A nettó átlagkereset tehát reálértékben 5,5 százalékkal nőtt, de a bolti kiskereskedelmi fogyasztás csak 2,5 százalékkal, azaz az alkalmazásban állók bolti kiskereskedelmi fogyasztásának növekedési üteme jelentős mértékben elmaradt a reál-bérpozíció javulásának sebességétől. A 2,5 százalékos bővülés szerény eredmény, hiszen az azonos tartalmú idei szeptemberi érték 3,0 százalék, az októberi pedig 3,1 százalék volt.
2024 novemberében a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és 0,6 százalékkal meghaladta az előző havi forgalmat. Jól látható tehát a forgalmi dinamika lanyhulása. A 2025. év november/októberi mérsékelt bővülés (+0,1) azért is elgondolkodtató, mert ebben a hónapban a 2,4 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy már lelkesen költötte belföldön a 30 ezer forintos utalványait, és november 12-én megkapta az emelt havi nyugdíját, illetve - 2025. január 1-ig visszamenőleges hatállyal - az egy összegű kompenzációt is! A 0,1 százalékos november/októberi bolti kiskereskedelmi volumennövekedés igen csekély, főleg annak tükrében, hogy egy széles társadalmi réteg jutott lökésszerű pluszjövedelemhez.
A 2026. január 12-én közzétett adatok szerint 2025 novemberében az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérten (2024. november) 5,4 százalékkal esett vissza, az előző hónaphoz képest (2025. október) pedig 2,0 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása. Emlékeztetőül: 2023-ban az ipari termelés volumene 5,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2022-ben, 2024-ben pedig újabb 4 százalékos volumenvisszaesést kellett elkönyvelni az ágazatban. Három év folyamatos lejtmenetet regisztrálhatunk. Kiemelésre méltó még a 2025. november/2025. októberi viszonyszám (mínusz 2 százalék), ami azt igazolja, hogy még mindig nem történt meg a fordulat, és nem sikerült elrugaszkodni a gödör aljáról.
2026. január 14-én megtudhattuk, hogy az építőipar is válságban van. 2025 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 5,6, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (2024. november). A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 2025 novemberében az építőipar termelése 7,3 százalékkal kisebb volt a 2025. októberinél. A gyenge 2024. évi novembert is sikerült alulmúlni, mivel a tavalyelőtti - ugyancsak novemberi - érték „csak” 2,0 százalékkal maradt el az októberitől, azaz 2025-ben jóval nagyobb volt a november/október havi teljesítménycsökkenés, mint 2024-ben.
Az éves bruttó hazai termék 23-25 százalékát az ipar, 13-15 százalékát az építőipar, 6-8 százalékát pedig a bolti kiskereskedelem adja. A novemberi – fent olvasható – „leltári értékek” (is) világosan mutatják a 2025. év gazdasági kudarcát, de ami ennél is lényegesebb, hogy
a tavalyi negatív ipari, illetve építőipari teljesítmény, valamint a visszafogott kiskereskedelmi fogyasztás 2026-ra sem ígér sok jót.
Április 12-ét követően az irányt- és célt tévesztett gazdaságpolitika érdemi korrekcióra szorul, bárki ragadja is magához a kormányrudat.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.