Öt év börtönbüntetésre ítélte egy szöuli bíróság pénteken Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt az igazságszolgáltatás akadályozása és hivatali hatalommal való visszaélés vádjában. A bíró az ítélethirdetésen „rendkívül súlyosnak” nevezte a bűncselekményt, hangsúlyozva, hogy államfőként Junnak mindent meg kellett volna tennie az alkotmány védelméért.
A tavaly július óta börtönben lévő exelnök ellen hét másik ügyben is eljárás folyik, és a mostani az első ítélethirdetés. A vád szerint Jun a hivatali ideje alatt több kormánytagot kizárt arról a kabinetülésről, amelyen a szükségállapot bevezetését készítették elő, valamint akadályokat gördített saját letartóztatása elé is az által, hogy hetekre bezárkózott szöuli rezidenciájára, megakadályozva a házkutatást is.
Jun korábban már bíróság elé állt a többi között lázítás miatt is, amelyért az ügyészség halálbüntetést kért rá. Abban az ügyben a bíróság várhatóan február 19-én hoz döntést.
Halálbüntetést kérnek az államcsíny vezetésével vádolt volt dél-koreai elnökreA volt államfőt azt követően mozdították el hivatalából, hogy 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádeljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd a többi közt lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.
A vádhatóság szerint ez példátlan lépés volt, amely súlyosan rombolta az alkotmányos rendet. A halálbüntetésre vonatkozó indítvány a büntetőper zárótárgyalásán hangzott el. A fejlemény kiemelt fordulópontnak számít Dél-Korea modern kori alkotmányos történetének egyik legsúlyosabb ügyében. Az ország büntető törvénykönyvének értelmében a felkelés vezetéséért mindössze háromféle büntetés szabható ki: halálbüntetés, életfogytiglani börtön kényszermunkával, illetve életfogytiglani börtön kényszermunka nélkül. Határozott idejű vagy felfüggesztett büntetés ebben az esetben nem lehetséges.
