Az amerikai ENSZ-nagykövet szerint az USA minden lehetőséget megfontol Iránnal szemben

Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.

Az amerikai kezdeményezésre összehívott tanácskozáson az ENSZ-diplomata úgy fogalmazott, hogy „Trump a tettek embere, és nem a vég nélküli beszédé, amit itt látunk az ENSZ-ben”. Az amerikai elnök világossá tette, hogy „minden lehetőséget az asztalon tart a mészárlás megállítása érdekében, és ezt senkinek nem kellene jobban tudnia, mint az iráni rezsim vezetésének” – tette hozzá Mike Waltz, utalva az Egyesült Államok hadserege által tavaly nyáron végrehajtott precíziós katonai csapásra, ami jórészt megsemmisítette az iráni atomlétesítményeket, valamint kiiktatta az iráni légvédelem egy részét.

Hosszein Darzi, Irán ENSZ-nagykövethelyettese felszólalásában a többi között az Egyesült Államokat tette felelőssé az iráni tüntetéshullámért és azt állította, hogy „Amerika közvetlen beavatkozása vitte el az Iránban jelenlévő elégedetlenséget az erőszakig”. A diplomata azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „megpróbálja saját magát az iráni emberek barátjának ábrázolni miközben a politikai destabilizáció alapjainak lefektetésén dolgozik, valamint katonai beavatkozáson az úgynevezett humanitárius narratíva alapján”.

A Biztonsági Tanács tagállamai közül Oroszország képviselője vette védelmébe az iráni kormányzat lépéseit, miközben az Egyesült Államok közbeavatkozásának leállítására szólított fel. Az ENSZ-tanácskozáson amerikai meghívásra vett részt két, az Egyesült Államokban élő elmenekült iráni ellenzéki aktivista. Egyikük, Maszih Alinedzsád azt állította, hogy az iráni rezsim megbízásából amerikai területen már háromszor próbálták meggyilkolni.

Mint arról beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök csütörtöki közlése szerint „leálltak a gyilkosságok Iránban”. A Fehér Házban nyilatkozva azt mondta: „megbízható forrásokból” úgy értesült, hogy „a gyilkolás Iránban megállt, és nincs terv kivégzésekre”. Trump egyúttal újabb szankciókat jelentett be a rezsim egyes tagjaival szemben, akik szerinte felelősek a tüntetők elleni erőszakért és az olajból származó bevétel pénzmosásáért.

A perzsa államban dúló válság gyökerei még december végére nyúlnak vissza, amikor az iráni valuta összeomlása miatt tiltakozóhullám indult az országban. A demonstrációk gyorsan túlmutattak a gazdasági elégedetlenségen, és már a vallási vezetés legitimitását is megkérdőjelező, országos politikai válsággá szélesedtek ki. Az elmúlt hetek eseményei – a tömeges halálesetekről szóló jelentések, a kivégzésekkel kapcsolatos bizonytalanság, a diplomáciai evakuálások és a légtérzárak – azt jelzik: az iráni belpolitikai krízis regionális és nemzetközi méreteket öltött.