nemzeti konzultáció;Miniszterelnöki Kabinetiroda;Balásy Gyula;aHang;Tisza Párt;

Négyszázmilliónál is többe került az állítólagos tiszás adóemelésről szóló nemzeti konzultációs ívek gyártása

Most 50 millió forinttal drágábban végezte el Balásy Gyula cége a munkát. Csaknem 300 ezer ívet az Orbán-kormány nem is postázott.

Hosszabb huzavona után végül kiadta a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda Szalóki Viktornak, az aHang politikai igazgatójának a legutóbbi nemzeti konzultáció kapcsán igényelt közérdekű adatokat.

A civil szervezet erről szóló közleménye felidézi, 2025. október 1-én indította el a kormány a legutóbbi nemzeti konzultációját, amely a Tisza állítólagos adóterve (a párt több alkalommal is cáfolta, hogy bármi köze lenne ahhoz az anyaghoz, amit az Index jelentetett meg) ellen tiltakozik. A kormány oldalán feltüntetett hivatalos eredmény szerint a Tiltakozzunk Az Adóemelés Ellen! nemzeti konzultációt 1 604 174 ember küldte vissza, azonban míg korábban legalább az online és a print ténytanúsítványokat és közjegyzői okiratokat feltöltötték, most már ezt sem tették meg.

Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója tavaly év végén, december 5-én küldött közérdekűadat-igénylést az ügyben. A válaszokból kiderült,

  • az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is 7 800 000 konzultációs ívet gyártottak le, és a gyártást Balásy Gyula cégétől, a Lounge Design Kft.-től rendelte meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A legyártott ívek nyomdaköltsége bruttó 401 152 360 forint volt. Érdekesség, hogy tavaly is Balásy cége csinálta a Voks2025 szavazólapjait, amiből szintén 7,8 millió darabot nyomtak, akkor azonban azt meg tudták csinálni 50 millió forinttal olcsóbban, 351 millió forintért.

  • „a kormányzat tisztelettel fordul a magyar emberek felé, hisz abban, hogy a polgárok felelősségteljesen és becsülettel kívántak élni a véleménynyilvánítás lehetőségével nagy horderejű kérdésekben.” Ezt arra a kérdésre közölték, ezúttal hogyan ellenőrizték, hogy egy magánszemély vagy csak online, vagy csak postai úton adja le a konzultációs ívét.

  • összesen 7 543 855 ívet adtak fel postán, vagyis közel 300 ezer darab ívet ki sem postázott a kormány. 

Érdekesség, hogy míg az eggyel korábbi nemzeti konzultáció (Magyarország meg tudja csinálni) kapcsán a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiadta azt az adatot, hogy hányan voltak, akik lemondták a nemzeti konzultáció kézbesítését adott időpontig, most az aHang azt a választ kapta, a Kabinetiroda nem minősül adatkezelőnek. Hogy mely médiumokkal, sajtóorgánumokkal – televíziós csatorna, rádió, nyomtatott újság, online hírportál – kötött szerződést a kormány, hogy hirdesse a konzultációt, illetve hogy hány forintba kerültek a hirdetések összesen (TV reklámok, online média felületeken való reklámozás, közösségi médiában reklámozás, nyomtatott sajtóban reklámozás), a Kabinetiroda azt írta, ezen adatok kiadása aránytalan nehézséget okoz a tárcának, ezért annak megismerését csak személyes betekintéssel tudják biztosítani.

„Évek óta konzekvensen mondjuk el, és bizonyítjuk be, hogy a nemzeti konzultáció semmi más, mint az állam és a Fidesz összefonódása, egy manipulatív, hazug kampányeszköz. A mostani konzultáció témája mutatja meg a legjobban, hogyan használja a kormánypárt ezt az eszközt a kampányában, mindezt közben a magyar emberek pénzéből” – értékelte a válaszokat Szalóki Viktor.

Ezt hangsúlyozta Gallai Gregor, akiről biztosra vehető, hogy a német nemzetiségű Ritter Imre utódjaként tagja lesz az új parlamentnek. Nem tudja, melyik párt győzelmének örülne jobban. A legfontosabbnak a párbeszédet tartja.