Szlovákia;Benes-dekrétumok;Peter Pellegrini;Magyar Péter;Tisza Párt;

Peter Pellegrini szlovák államfő

„Megmondom nyíltan: sértés számomra” – Reagált Magyar Péter nyílt levelére a szlovák államfő

„Mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék” – szögezte le Peter Pellegrini.

Reagált Magyar Péter Beneš-dekrétumok ügyében írt nyílt levelére Peter Pellegrini szlovák államfő – írja a Parameter.sk.

A cikk szerint Pellegrini úgy fogalmazott:

Először azt hittem, hogy egy téma szerencsétlen megnyitásáról van szó, hogy csak úgy bedobták az éterbe, hogy csináljunk vele valamit. De most úgy tűnik, mintha a magyar választásokba dobták volna be a témát, hogy az ellenzéki vezető csináljon vele valamit, hogy levelet írjon nekünk. Szlovákia köztársasági elnökeként megmondom nyíltan: sértés számomra, hogy a leendő, lehetséges magyar miniszterelnök levelet ír – nem nekem, hanem a kormányfőnek –, Szlovákiát pedig Felvidéknek nevezi.

Nem hiszem – folytatta –, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy lenyugtassuk a kedélyeket, „mert mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket”.

A portál kiemeli, Magyar Péter a levelében csupán egyszer használja a Felvidék szót, mégpedig „felvidéki magyarok” kontextusban, a teljes mondat így hangzik: „Nem születhetnek provokatív, a jogállam és a demokrácia alapjait kikezdő törvények, amelyeket a felvidéki magyarok nyílt fenyegetésként élnek meg”.

Mint arról mi is beszámoltunk, a Robert Ficónak címzett levelében Magyar Péter azt írta, „Magyarország büszke népe” nevében fordul hozzá a pozsonyi parlament által elfogadott törvénymódosítás miatt, amely legfeljebb 6 hónapig terjedő börtönbüntetéssel fenyegeti a második világháborút követően elfogadott Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Ezek az intézkedések tömeges jogfosztással, kényszermunkával, vagyonvesztéssel és kitelepítéssel sújtották a felvidéki németeket és magyarokat. Magyar Péter álláspontja szerint egy ilyen törvény nem a jogállamiságot erősíti, hanem sérti az emberi jogokat, félelmet kelt, megoszt, és tovább terheli a szlovák–magyar kapcsolatokat. Egy demokratikus jogállamban a történelmi tények kimondása és megvitatása nem minősülhet bűncselekménynek, a múlt elhallgatása pedig nem vezet valódi megbékéléshez – fűzte hozzá, úgy vélve, hogy a XIX. és a XX. század traumái a szlovák és a magyar nép számára egyaránt súlyos sebeket okoztak, amelyekkel való szembenézés közös történelmi felelősség.

„A Biztos úr azt mondta, hogy nem volt tudatában a tevékenységeknek, de nagykövetként Ön felelt az összes munkatársért. Mit gondol a kompetencia és függetlenség témájáról, ha főnökként nem tudta, hogy mit csinálnak a beosztottjai?”