A Tisza Párt története világosan bemutatja, hogy a pártpolitikának három alapvető dimenziója van. Egyrészt a lakosság megszólítása, a részvételi demokrácia életre hívása tüntetések és közéleti viták formájában; másrészt a pártprogram kidolgozása, szakmai és közéleti megvitatása, terjesztése a médiában és a szélesedő társadalmi kapcsolatokon keresztül; harmadrészt az intézményes pártépítés és a szélesebb csapatépítés, azaz a tagtoborzás és a pártvezetés nyilvános bemutatása.
Ennek a három dimenziónak a kialakítása szabta meg a Tisza eddigi történetének egymást követő szakaszait, amelynek során a szerveződés mozgalomból valóban Tisza Párt lett. A pontot az i-re egy szimbolikus, egyben igen gyakorlatias esemény, a balatonfüredi "frakcióülés" tette fel, így elmondhatjuk, hogy 2025. december 10. volt a Tisza Párt „születésnapja”.
A mozgósítás a mozgalom elindulásával kezdődött, amit a párt létrejötte követett, csekély párttagsággal, de fokozatosan szerveződő és terjedő, majd egységgé konszolidálódó Tisza Szigetekkel.
Az első szakasz fő eszköze a részvételi demokrácia kialakítása volt az autoriter Orbán-rezsimmel szemben. Ez markánsan megjelent az országjárások sorozatában, éles kontrasztban az orbáni zárt világgal, amiből a hatalom 2025 nyarától kínos-keservesen a DPK (Digitális Polgári Körök) megalakításával, annak a lakosságtól és a médiától gondosan elzárt tanácskozásaival próbált meg kitörni. A Tisza Mozgalom viszont az országjárásokkal és a nyilvános tömegrendezvényekkel a demokratikus politika teljes spektrumának helyreállítására törekedett.
Ekkor az ellenzék mozgósítása a részvételi demokrácia kiépítése során egyre inkább a pártprogram megvitatására épült, és a 2026 tavaszi választásokra való előkészítést szolgálta: a Tisza Párt a 2025 év végi ötödik kampánykörútjának az Út a győzelembe címet adta. A programvita egyre differenciáltabbá vált, egy-egy gyűlésen bizonyos aktuális problémák középpontba állításával, egyben a kormánypolitika kudarcának feltárásával, a gazdasági és a megélhetési válságtól a gyermekvédelemig.
A parlamenti választásra jelöltek bemutatására a Tisza Pártban az év végén került sor, karácsony előtt, már az idő szorításában. A jelöltek kiválasztásának folyamata a civil társadalom aktivistáinak tömeges belépése volt a politika világába. Ehhez civil bátorságra is szükség volt, mert azonnal megkezdődött a karaktergyilkosságok sorozata, és a széles társadalmi összefogáson alapuló Tisza Párt baloldali párttá minősítése, hogy ráakaszthassák a baloldal- és EU-ellenes, már elkoptatott közhelyeket.
A pártépítés első fázisa a balatonfüredi frakcióülésen zárult le: kialakult a Tisza identitás, annak hatékony intézményi szerkezete, folytatódott a szervezett pártként való fellépés. A Tisza Párt már nem mozgalmárok aktív csapata csupán, hanem egy pártszervezet párttagokkal, területi és szakmai struktúrával, alakuló kormánylistával és készülőben lévő száznapos válságkezelő programmal a választások utánra. A nyitott politika folytatásaként a frakcióülés egy részét is közvetítették, és beharangozták a 2026-os év elejének menetrendjét a kormányzati politikusok kiválasztásával és egy 50 fős szakértői csapat megszervezésével.
Az autoriter Orbán-rendszer heves reakciói jelezték, hogy a Fideszben egyre jobban kitört a rettegés az újonnan alakult párttól, és úrrá lett a pánikkormányzás. Az Orbán-kormány az EU-hoz való kötődésük miatt „brüsszelitáknak” minősítette az új párt politikusait, holott valójában arról van szó, hogy az Orbán-rezsimet egyre jobban elragadja a radikális EU-ellenesség, a Putyin-imádat és az orosz elkötelezettség.
Valójában a Tisza Párt megalakulásának tükörtörténete fedezhető fel a gyengülő és felbomló Fidesznél. Elsőként a társadalmi mozgósítás helyett a tagság fokozatos szétesése és a támogatók menekülése a süllyedő hajóról; másodjára a válságkezelés válsága - mely látványosan megmutatkozott a gyermekvédelem ügyében és általában a vesztes hármas, Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Nagy Márton mindennapos össze-vissza beszélésében.
Egészében véve a Fidesz és a kormány 2025 végére már defenzívába szorult, ügyetlenül próbált elhatárolódni a botrányoktól. Egyszerre kellett védekezniük a belpolitikában az erősődő ellenzéki párttal szemben, nemzetközileg pedig az EU-val szemben, főleg az ukrán háború kérdésében. A párt belső összeomlása a Digitális Polgári Körök mint álpárt és végső mozgósítható menedék megszervezésében mutatkozik meg. Ugyanakkor a stagfláció, a gazdasági stagnálás és a száguldó infláció hosszú időszaka után az intellektuális alvilág diadalmenete, a jövőhazugság agitációs módszere is csődöt mondott, már nehéz fellendülést ígérni a közeljövőre, a bajokért csak a külső tényezőket okolva.
Magyar Péter székesfehérvári beszédében, 2025. július 26-án Orbán Viktor keletiesen autoriter, EU-ellenes hitvallását erőteljesen opponálva meghirdette a megújult EU-hoz való intenzív csatlakozás, a Vissza Európába programját. Bejelentette, hogy véget kell vetni a kompország történetének, a Kelet és Nyugat közötti ingázásnak, és olyan egyértelmű döntést kell hozni, hogy Magyarország helye „Európában volt, van és lesz”. Magyarországnak az európai közösség tisztességes tagjává kell válnia.
Erre a megújulásra nagy történelmi lehetőséget nyithat a kétharmados győzelem az áprilisi választáson.
Bár maga a kormányváltás nem vezet automatikusan rendszerváltásra, nem visz ki azonnal a kialakult magyar nyomorúságból és a gazdasági zuhanásból, de komoly esélyt teremt a demokratizálásra és ennek révén a gazdaság újjáépítésére. Ez a komoly esély különösen az EU reformja, az európaizálódás jelenlegi intenzív szakaszában jelentkezik, amikor az Orbán-rezsim még sokkal nagyobb teher Európának, mint bármikor korábban.
Ezért a várható kormányváltással a politikai és a gazdasági – akárcsak a külső és belső - válságkezelés szorosan összekapcsolódik, és már az EU elvárásai sem nagy általánosságban jelentkeznek a demokratizálásra, hanem az éppen megújuló Európát célozzák; így az új kormány megkaphatja az EU hatékony támogatását. A jogállamiság teljes helyreállítása immár nemcsak az uniós transzferekhez való hozzájutás alapfeltétele, hanem a hazai gazdasági válságkezelés és a demokratizálódás – benne a többpárti, működőképes politikai rendszer - útját is megnyitja.
A választásokhoz közeledve már megszólalt a történelmi vészcsengő: új pártrendszer kell, új szervezetekkel és szereplőkkel, megújult baloldallal és jobboldallal. Ez készülődik már a Tisza Pártban is.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.