Országos Vérellátó Szolgálat;vérplazma;Bayerné Matusovits Andrea;

Képünk illusztráció.

Versenynek nincs nyoma, a Bayer Zsolt felesége vezette OVSZ most 19,3 milliárdért adott el vérplazmát egy ismert tulajdonosi körnek

A bíróság korábban kimondta, hogy versenyeztetés nélkül erre nem kerülhet sor.

Négy évre 19,3 milliárd forintért ismét annak a tulajdonosi körnek értékesítette az állami tulajdonban lévő vérplazmát a Bayerné Matusovits Andrea vezette Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), amelynek az ügyében a bíróság korábban kimondta, hogy versenyeztetés nélkül hasonló üzletet kötni nem lehet – derül ki a Válasz Online cikkéből.

A lap nem találta nyomát annak, hogy a folyamat során tényleges verseny zajlott volna. Korábban a Válasz Online számolt be arról is, hogy a 2010-es évek végén, egy sajátos konstrukció alkalmazásával a lengyel és a cseh ár alá szorítva értékesítette az állami vérplazmát.

Pár éve egyébként az OVSZ éveken át eredménytelennek minősítette az önkéntes véradóktól származó, fel nem használt friss fagyasztott vérplazma értékesítésére kiírt pályázatait. Később az Octapharma egy magyar céggel, a Vascular Plazma Kft.-vel együtt indulva mégis nyerni tudott, miközben a tulajdonosi kör sorra elnyerte az OVSZ közbeszerzéseit. A 2019-ben lejáró szerződés után új tendert nem írtak ki, noha a jogszabály ezt előírta, és az OVSZ végül versenyeztetés nélkül, világpiaci ár alatti összegért kötött új megállapodást a Vascular-Octapharma érdekkörrel. A szerződést az intézmény csak hatósági kötelezésre adta ki, ami alapján a lap megírta: Bayerné Matusovits Andrea titokban adta el az állami vérplazmát.

Az ügy büntetőeljárásig jutott, amelyet a Válasz Online jogerősen megnyert, mivel a bíróság szerint a közölt tények valósnak bizonyultak. Az ítélet szerint Bayerné Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető. 

2022 júniusában aztán lejárt a korábban kifogásolt plazmaszerződés, ám az új megállapodás hosszú ideig nem volt fellelhető az OVSZ honlapján. 2024 őszén derült ki, hogy az állami vérplazma értékesítési jogát - ezúttal önállóan - a Vascular Venture Kft. szerezte meg. Ezzel új konstrukció alakult ki: már nem közvetlenül az OVSZ és egy multinacionális gyógyszergyár szerződik, hanem egy magyar cég áll a két fél között. A mostani eljárásnál a korábbiakhoz hasonlóan nem találták nyomát a nyilvános tendernek sem magyarországi, sem európai felületeken. A szerződés részletei is szűkszavúak: egységárakat nem közöltek, csupán azt, hogy 2024.10.28. és 2028.10.28. között összesen 19 398 360 000 forint értékben kötöttek megállapodást. Ez évente mintegy 4,8 milliárd forintot jelent. A mennyiség ismeretének hiányában az ár nem vethető össze a világpiaci szintekkel, legfeljebb a 2017 előtti gyakorlattal, amikor a HUMAN BioPlazma Kft. olasz tulajdonosához került a vérplazma nyomott áron. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2015-ös jelentése szerint az OVSZ-nek 2008 és 2012 között 10,5 milliárd forint bevételkiesése keletkezett a plazmaértékesítés miatt. Az International Blood/Plasma News adatai szerint az európai plazmaárak emelkedtek az elmúlt években, ami alapján a korábbi időszakhoz képest eltérő bevételi lehetőségek adódhatnának.

A cikk szerint a Vascular Venture Kft. mára az OVSZ és a magyar egészségügy egyik legnagyobb üzleti partnerévé vált. A cég 2018 és 2021 között előrébb lépett a magyar egészségügyi cégek rangsorában, miközben nemcsak az Országos Vérellátó Szolgálat, hanem számos állami kórház beszállítója is lett. A cégcsoport mérete nehezen átlátható, részben a bonyolult vállalati háló, részben amiatt, hogy az ügyben ismert érdekcsoport 2022-ben magántőkealap-kezelőt hozott létre, amely befektetési alapot irányít.

Az elmúlt években Magyarországon bővült a kereskedelmi plazmapiac, miközben az állami plazmaértékesítés részletei továbbra is átláthatatlanok. A modellváltás lényege, hogy a plazmaadásért ténylegesen pénzt fizetnek, amit a hatóságok hosszú ideje eltűrnek, noha a jogszabályok ezt tiltják. A központok közötti verseny magas kifizetéseket eredményezett, ami tömegeket vont be, különösen az alacsony jövedelmű térségekben. A hatósági ellenőrzési rendszer 2026-tól változott meg a donorok plazmaadásának nyomon követésében, így elterjedt a túlplazmázás, amit csak 2026-tól kezdett érdemben kezelni a rendszer. Közben a plazmagyűjtő állomások száma mintegy egy évtized alatt jelentősen emelkedett, az ország szinte teljes területét lefedve. A piacon multinacionális gyógyszercégek és állami kapcsolatokkal rendelkező magyar vállalkozások is jelen vannak, utóbbiak közül több jelentős profitot termel és részben offshore struktúrákba menti a profitot. Magyarország így a nyugati és a japán gyógyszergyártás egyik fő alapanyag-beszállítójává vált, miközben a magas hozzáadott értékű feldolgozásból kimarad. Sőt, hazánk 2024-re a világ legnagyobb vérexportőrei közé került, miközben a magasabb hozzáadott értékű feldolgozás jellemzően nem belföldön történik.

A havazás miatt kialakult helyzetben a hétköznapi együttműködésre és a gyakorlati segítség fontosságára hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus.