David A. Graham könyvéből kiderül, hogy mi várhat még Amerikára és a világra a következő években

A második Trump-adminisztráció eddigi egy éve bebizonyította, hogy a vészmadár elemzőknek volt igazuk. A Fehér Ház ma Nero császár történetének broadway produkciójára emlékeztet, amelynek pázsitján MMA ketrecharcot rendeznek az USA 250. születésnapjának tiszteletére, diadalív épül a washingtoni National Mall parkjában, Trump átkereszteli a neves előadóművészeti központot Trump-Kennedy Centerré, az elnöki mazsorettek flitteres ruháit pedig haiti gyerekmunkások varrják fütyörészve, majd deportálják őket Ugandába.

A Projekt – Így formálja ujjá Amerikát a Project 2025 című kötet a bevezetőmhöz képest tárgyilagos ismertetője a trumpista konzervatív The Heritage Foundation agytröszt politikai útmutatójának. Ez persze nem jelenti azt, hogy unatkozni fognak azok, akik a könyvet a kezükbe veszik.

A szerző fontosnak tartja kiemelni, hogy a sokszor csapongó, következetlen, és ösztönös kormányzás csupán az elnökre jellemző, a mögötte álló stáb a 2020-as elnökválasztási vereség óta készül a hatalom újbóli megragadására, a szövetségi kormányzat hagyományos intézmények lerombolására, majd autokrata és keresztény nacionalista alapokon történő újjászervezésére. A 900 oldalas Project 2025 összegzése ennek a munkának, amelytől Trump a kampánya alatt elhatárolódott ugyan, azt hazudva hogy sosem olvasta, ám változó becslések szerint mintegy 40 százaléka már egy szűk évnyi kormányzása alatt is megvalósult.

Graham kiemelten foglalkozik Russel Vought személyével, aki a trumpista MAGA (Tegyük Újra Naggyá Amerikát) mozgalom észrevétlen, de már-már fanatikus szervezőjeként az elnöktől független szövetségi bürokrácia leépítését tűzte ki célul, hogy helyükre a végrehajtó hatalomhoz lojális hivatalnoksereget toborozzon. Vought egy helyen úgy nyilatkozta, hogy félelmet akar ültetni a szövetségi dolgozók szívébe, hogy ezzel is elriassza őket a pályától. A Republikánus Párt populista jobboldalán már Trump 2016-os első győzelme idején a washingtoni mocsár lecsapolása, a demokrata mélyállam felszámolása volt a legfőbb kampányígéret. Ez most látványos hatékonysággal történik, Vought ugyanis precíz és elhivatott ember, ráadásul vállaltan keresztény nacionalista, aki szerint az állami intézményeknél támogatni kell a keresztény vallásgyakorlást is.

Ezzel szemben nagy győzelmet aratott a MAGA tábor a Legfelsőbb Bíróság 2022-as Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezésében, amely 1973 óta szövetségi szinten biztosított hozzáférést az abortuszhoz az USA állampolgárainak. Az ítélet visszautalta az államok hatáskörébe az abortuszhoz való hozzáférés szabályozását, így sorozatban születtek a konzervatív államok abortuszt betiltó vagy szigorú helyi intézkedései. A Project 2025 azt is javasolja, hogy a műtéti terhességmegszakítás betiltása mellett a mifepriszton nevű abortusz tabletta postai kézbesítését is be kell tiltani szövetségi szinten. Számos állam (Kentucky, Arizona, Texas, Oklahoma, Dél-Karolina, stb) már az államukban betiltották a tabletta használatát, sőt: Montanában már olyan törvényjavaslatot is benyújtottak a törvényhozásba, amely „abortusz-embercsempészet” címen kriminalizálni ezt és büntetné mind az elkövetőt, mind annak segítőit is.

Trump első számú kampányígérete, az illegális migráció kérdése is kiemelt szerepet kap a dokumentumban. Joe Biden demokrata kormányának kudarcos migrációs politikáját egy szigorú, represszív, bezárkózó bevándorláspolitika váltotta fel az USA-ban. Az illegális migráció rekordalacsony számokat mutat, a közösségi média tele van bevándorló közösségeket megrázó razziákkal, csak idén közel 327 ezer személyt deportáltak a kibocsátási vagy harmadik országokba. A főként a nagyvárosokban élő közösségeket (Chicago, New York City, Washington DC) célzó akcióknak gazdasági következményei is vannak: az illegális bevándorlókat alkalmazók cégek kieső vagy bizonytalan számú munkaerővel, a szolgáltatást végző üzletek pedig elmaradó fogyasztással számolnak.

Az agresszív vámpolitika Trump egyik szuverenista célkitűzése volt. Az elnök visszatérő rögeszméje a külkereskedelmi deficit kiegyenlítése a partner országgal, amelyet büntetővámok bevezetésével igyekszik elérni. Ironikus, hogy a magas vámok vesztesei épp a vidéken élő farmerek, akiknek például a Kínába irányuló szójaexport drasztikus csökkenése okoz jelentős anyagi károkat. Kína ma dél-amerikai partnerekkel váltja ki az amerikai szóját, míg a farmerek már szövetségi mentőcsomagra szorulnak.

A The Heritage Foundation igazgatója, Kevin Roberts a Mandátum a vezetéshez című előszavában Ronald Reagan konzervatív elnököt idézi: A szabadság törékeny dolog. Mindig egyetlen generációra van a bukástól. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az alapító atyák szerint a szabadságot nem úgy értették, hogy mindenkinek jogában áll megtenni, amit szeretne. Nem, Roberts szerint minden állampolgárnak jogában áll megtenni, ami szükséges. Érdemes ezt megemészteni az olvasónak.